Felhívás...

Felhívás minden banki ügyfélhez!!!

Telefonos banki ügyintézők napi szurka-piszkái

Avagy „a csecsemő bosszúja”

Egyik közeli ismerősöm majd minden nap hosszasan panaszkodik egyes banki alkalmazottak bosszantó, sőt, már-már pofátlan telefonhívogatós gyakorlatáról.  Egyesek szinte már sportot űznek abból, hogy az ügyfelet kora reggeltől késő estig (7:00-21:00-ig) hívogatják, hogy el ne felejtse, pár nap múlva esedékes az ilyen-olyan befizetési kötelezettsége. Sőt nem egy alkalommal a már határidőben befizetett összeget kérték számon, mondván, hogy ők még nem látják a könyvelésben. Bezzeg amikor kiderült a banki alkalmazott tévedése, mert a saját könyvelőik lassan dolgozták fel az adatokat, esze ágában sem volt elnézést kérni a jogtalan zaklatásért. Ezeket a telefonálási költségeket is érvényesítik a bankok az ügyfelekre hárított költségeikben? Nem tudom elhinni, hogy a bankok ügyintézőinek az ilyen viselkedés benne van a munkaköri leírásukban, mert a bankokat reklámozó filmekben, az ügyintézők bájos babamosollyal az arcukon, nagyon megnyerően ecsetelik a bankjuk ügyfélbarát voltát.  Hát, ami azt illeti, valószínűleg nem ezek az ügyintézők szerepelnek a reklámban.

De ha ez a viselkedés, ez az agresszív módszer mégis előírásként szerepel az ügyintézők munkaköri leírásában, akkor ajánlom a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének figyelmébe, vizsgálnák meg, ez a gyakorlat vajon mennyire EU kompatibilis? Mert ez már-már kimeríti a pszichológiai terror fogalmát. Már az a gondolat is megfordult bennem, hogy ha engem hívna fel egy ilyen ügyintéző, akkor közlöm vele, hogy: „-tájékoztatom a tisztelt ügyintézőt, hogy beszélgetésünket magnóra veszem, és szükség esetén felhasználhatom az ügylet rendezése érdekében”. Kíváncsi lennék az arcára, amikor meghallja.

Mindenesetre ezúton hívok fel minden jogtalanul és feleslegesen vegzált banki ügyfelet, fogjunk össze itt a Facebook-on ez ellen az ízléstelen, és lélekromboló, terrorizáló banki gyakorlat ellen. Kényszerítsük rá a bankokat a tisztességes és ügyfélbarát viselkedésre. Biztosan találunk módot, hogy akár a nyilvánosság erejével, akár a PSZÁF, segítségével, vagy a fogyasztóvédelmi hatósággal rá tudjuk kényszeríteni a bankokat a tisztességes viselkedésre. Hogy egyszer és mindenkorra tanulják meg, mi a jómodor?!

Magyarország, 2012-11-21

Kollányi Ferenc,06 30/408-9830/f.collany@gmail.com

Minek nevezzelek...

Minek nevezzelek?

Amikor ennek a bántalmazott csöppnyi kislánynak a fényképe itt a közösségi oldalon megjelent, előbb egy iszonyúan hatalmas sajnálat, majd gyilkos düh fogott el. Milyen alapon nevezi magát az embernek, aki ilyen rémtettekre képes?! Hogy meri kitenni a lábát az utcára, hogy van mersze emberek közé menni, és magának emberi jogokat követelni. Mára a gyilkos dühöm szégyenné változott. Szégyellem magam, hogy ezzel a gazemberrel egy fajba tartozom, az emberi faj családjába. Azt nem mondom, hogy ez az alak egy állat, mert az állatokat nem akarom megsérteni. Több a humánum bennük, mint bennünk, emberekben. Egy állat ilyet nem tesz, az állat védi a „gyermekeit”, csak akkor öl, ha szükséges az életben maradásához. Ha az életét védi. És ha éhes is, csak annyit „fogyaszt” ami nem okoz környezeti károkat. Mi bezzeg ölünk, ha úgy tartja kedvünk, vadászunk, ha kell, ha nem, csupán passzióból. És erre azt mondjuk, sportvadászat. Megcsodálunk egy mezei virágot, azután szívfájdalom nélkül letépjük. Morbid a hasonlat, de azért megkérdem: miért nem tépjük le szeretett barátnőnk, barátunk kezét, hogy otthon tápoldatba rakva akkor is megfoghassuk kedves kacsóját, amikor tőlünk távol van?! Esetleg tanulhatna a barbár „urbánus civilizáció” az Amazonas menti kis népcsoportoktól, akik csak annyit vesznek ki a természetből, hogy az gond nélkül pótolhassa a hiányt. Nem zsákmányol ki semmit és senkit. Mi, un. kultúrlények csak pusztítani tudunk, és mint a fénykép bizonyítja, bántalmazni a gyengét, az elesettet, a visszaütni nem tudót, az ártatlant. Mintha a saját bűnünket rajtuk akarnánk leverni. Tulajdonképpen nagyon is jellemző, hogy egyesek úgy aposztrofálják az emberi fajt, hogy a tápláléklánc csúcsa. Próbáljunk végre a józan értelem csúcsa lenni, és tudomásul venni, hogy mi csak egy jelentéktelen, de nagyon kártékony része vagyunk a világunknak.

Szégyellem magam, hogy ehhez a kegyetlen és kártékony fajhoz tartozom. Elnézést kérek minden élőlénytől a nevükben is!!!

Magyarország,2012-11-18,

Kollányi Ferenc,06 306408-9830,f.collany@gmail.com

WebRep

Általános minősítés

Ez a webhely nincs még minősítve

(nincs elég szavazat)

A cölöp-teknős

 A cölöp-teknős!

Miközben a falusi orvos egy 75 éves paraszt bácsi sérült kezét varrta össze, gondolta, beszélget egy kicsit az öreggel.

Valahogy Orbán Viktor került szóba.

Az öreg paraszt így szólt: "Tudja doktor úr, a Viktor egy cölöp-teknős."

Az orvos nem értette a meghatározást, így megkérdezte az öregembert, hogy mit jelent a "cölöp-teknős".

"Hát, tudja, amikor az ember egy vidéki földúton haladva meglát egy kerítéshez rögzített cölöpöt, melynek tetején egy teknősbéka egyensúlyoz, az egy cölöp-teknős," - magyarázta az öreg paraszt.

"Tudja, doktor úr, a teknős nem került fel oda csak úgy magától. De mivel látta a doktor arcán, hogy nem érti a dolgot, tovább magyarázott.

A teknőc nagyon jól tudja, hogy ez egyáltalán nem az ő helye. Valamint fogalma sincs arról, hogy mit tegyen, amíg ott fenn van, mivel sokkal magasabban van, mint amit képességei megengednek. És az ember egyébként is elgondolkozik azon, hogy ki volt az a hülye, aki a teknőst oda feltette."

Árgyélus hívők, erre varrjatok gombot!

Magyarország, 2012-11-18

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830/ f.collany@gmail.com

Hatalmi téboly a köbön

Hatalmi téboly a köbön!

Éppen tegnap olvastam egy megdöbbentő hírt az interneten. A Fővárosi közgyűlés bizottsága határozatba foglalta, hogy a Flórián téri aluljáróban, az esti órákban, a legritkábban használt területen, tilos a rászorulóknak ételt, meleg italt, és meleg, télies használt ruhákat osztani ezen a nyílt, és mindenki tulajdonát képező közterületen!!!

Azaz, olyan kategória a Fővárosi lakosságban nincs, hogy „rászorulók”. Ezt, tessék egyszer és mindenkorra megjegyezni. Itt, ebben az Európai Uniós gyöngyszemben csakis jómódú árja-és vérmagyarok laknak, akik a hatalmas és jóságos „Turulmadár” védőszárnyai alól huhognak a „csőcselékre”.

Aki nem veszi tudomásul a közgyűlés eme jegyzőkönyvbe foglalt, nem is leplezett, szegényellenes határozatát, az legalábbis, mint közellenség kezelendő és könnyen áristomba kerülhet, illetve majd „valakik által, valahol nyilvántartott listára, és akkor majd jól megnézheti magát.

Még tiszta szerencse, hogy egyenlőre nincs statárium az egyre jobban elszegényedő hazánkfiai ellen, mert akkor vészesen lecsökkenne a lakosság létszáma, és nem lenne kiket közmunkára fogni, vagy széklábat faragtatni, esetleg egyéb, magas „szaktudást”, vagy több diplomát  igénylő elfoglaltságot találni az állás nélkül maradó tanároknak, pedagógusoknak, idősebb mérnököknek, szakembereknek, vagy az egyszerű kétkezi munkásoknak.

Persze az éppen regnáló, most még hatalmon lévő urak birtokain lesz elég cseléd, napszámos, és egyéb szükséges munkáskéz. Az Orbán, a Csányi, a Demján, a Kocsis, vagy épen a Budai birtokok nem maradnak közmunkások nélkül Hiszen a magánbirtokok tulajdonosait nem a munka világára teremtették, arra ott az „aljanép”, és egyébként sem szoktak ezek a finom, úri kezek a munkához. Maximum ahhoz, hogyan kell megkapaszkodni az „uborkafán”, de ezt meg lehet szokni, ugye?! Mert ahogy a Lázár féle, mára már szállóigévé lett kijelentés is szól: „-Mindenki annyit ér, amennyije van”!  Bár én ezt úgy értelmezem, a mai közállapotokat és az „unortodox” politikai erőket figyelve, hogy eufémizmus nélkül ez egész egyszerűen annyit jelent, ki mennyit tudott összelopni a közösből a mi terhünkre, akik nem voltunk a „húsosfazék” közelében. Persze azt is kétlem, hogy egyesek (főleg akiket érint) azt sem tudják, mi a fene az „eufemizmus”. Nos, a gyengébbek kedvéért, ez egy olyan kifejezési mód, ami a használt szó tényleges tartalmát finomkodóan, úgymond, szalonképesebben határozza meg, de azért a lényegen ez mit sem változtat.

Tulajdonképpen hazánk történelmére visszatekintve, (bármely korszakra) mindig is jellemző volt, - néhány kivételes személyiségtől eltekintve,- az uralkodó osztályok gátlástalan, kapzsi életmódja. A szegények sorsával mit sem törődő, dőzsölő uracsok hagyománya ma, a harmadik évezred elején éppen olyan élő, mint századokkal ezelőtt.

Ez mit sem változott. Stabilabb, mint az egyiptomi piramisok, vagy az ókori építészet bármelyik, évezredek múlását is kiálló remekművei. Hol vannak ezek a múltbéli csodák a mi „turulmadaras”, árja-és vérmagyaros hagyományaink „messzevilágító, a más nemzeteknek utat mutató hatalmas” tornyaitól?!  Azért még szerencse, hogy nem minden országnak vannak ilyen gátlástalan „hagyományai”. De az kétségtelen, hogy a „magyar faló” a trójai mintájára,  már sikeresen becsusszant a küszöb alatt az Európai Unió előszobájába, és most vakarhatják a szerencsétlenek a fejüket, hogyan lehetne ettől a „zabolátlan zabzabálótól” megszabadulni, amíg nem késő.  Persze azt már ők is megtanulhatták volna ennyi idő alatt, hogy az ellenség mindig belülről bomlaszt a leghatékonyabban. Tetszettek volna egy kicsit körültekintőbbek lenni, most nem fájna az a fránya buksi.

Kicsit messzire kanyarodtunk a Fővárosi közgyűlés bizottságosdijától, de azt azért jó lenne, ha nem felejtenénk el, hogy minden mindennel, és mindig összefügg. A szinapszisok végtelen számát már az egyetemeken is oktatják.

(ha van még néhány, bár Rózácska nagyon igyekszik). És még egy apróság: tudom, a facebook-ot nem csak az önreklámozó, csajozó, hapsizó, bulista, ismerősöket keresgélő felhasználók olvassák. Néha olyanok is belenéznek, akiket talán érdekel a közélet. De az szinte biztos, hogy amerikai mintára, a hazai tikosszolgálatok erre beosztott dolgozói is rajtunk tartják a szemüket. A „Nagy Testvér” figyel, persze kaptak erre a célra párszáz milliót, a mi pénzünkből!

Magyarország, 2012-11-15

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

  

Kedves közösségi oldal használók

Kedves közösségi oldal használók!

Most az egyszer, legalább addig, amíg mód és lehetőség van rá, próbáljuk meg arra használni ezt a lehetőséget, amit a „Facebook” nyújt, hogy szervezzük meg a nemzeti összefogást pártérdekek nélkül! A saját és az utánunk jövő nemzedékek érdekében, a leendő, vagy már meglévő gyermekeinkért, unokáinkért, déd –és ükunokáinkért, hogy egy élhetőbb országban legyen módjuk ÉLNI!!! Hogy normális, emberhez méltó körülményeket teremthessünk, és ne az határozza meg az ember értékét, hogy mije van, mit, mekkora tárgyi, anyagi  vagyont tudott összeharácsolni eddigi élete során. Hanem az, hogy mi van a fejében, a lelkében, hogy mit csinál, a meglévő tehetségét mások hasznára, örömére tudja –e kamatoztatni!

Itt az idő, hogy végre tegyünk legalább annyit itt a Facebook-on, mint tavaly, az arab tavasz idején az egyiptomi nép. Nem hiszem, hogy mi magyarok nem lennénk képesek annyira, mint az általunk kissé érdemtelenül lenézett arab nemzetek. Most ne az legyen az általános cél, hogy tudassuk ismerőseinkkel, mi a kedvenc ételünk, italunk, kocsink, nőink, fiúink, vagy egyéb rendkívül érdekfeszítő magánéleti örömeink-bánataink.

Most ne a magunk egójának a fényezésére használjuk kizárólag ezt a megnyilvánulási lehetőséget. Ez egyszer ne önmagunkkal legyünk csak elfoglalva, most ez nem a magamutogatás, az öncélú reklámozás ideje! Próbáljunk adni egy értelmesebb célt is az életünknek, ezen a fórumon!

Üdvözlettel minden facebook használónak!

Magyarország, 2012-11-05

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

Nyílt levél az "összefogáshoz", Bocsánatot kérek...

Nyílt levél az „ összefogáshoz”!  Bocsánatot kérek….!

Bocsánatot kérek az olvasóimtól, amiért a legutóbbi, „A gyanú árnyékában” című írásomban előre féltettem a „Milla” egyesület által október 23-ára szervezett tömegmegmozdulást, egy esetleges pártszerű demonstráció lehetőségétől. Nagy örömmel láttam, hogy a résztvevők teljes mértékben megértették a szervezők szándékát, és a félelmem alaptalannak bizonyult. A rendezés, mint ahogy a közönség is, profi volt! Gratulálok!!! 

A változást akarók éretten, állampolgári nagykorúságról tanúskodva, rendkívül szimpatikusan és fegyelmezetten viselkedtek a rendezvény egész ideje alatt. 

Ellentétben a „Magyarok világszövetsége” nevű társasággal, akik hatósági engedélyt kértek és kaptak egy állítólagos rendezvény megtartására, a Semmelweis utca és az Astoria által határolt területre, a „Milla” rendezvényével azonos időpontra! „-Nehogy már a „Milla” szimpatizánsainak legyen elég helyük”-! Erre a területre fel is állítottak egy üres színpadot, amin egy teremtett lélek nem volt, csak hangosító hangtechnikai berendezések, és amikor egy-egy szónok a nagygyűlés résztvevőinek ki akarta fejteni hangosan a gondolatait, ők (mármint a „Magyarok világszövetsége”) rögtön bekapcsolták a hangosító berendezéseiket, hogy dobok dübörgésének bejátszásával megzavarhassák a szónokokat.

Ez a primitív, és rendkívül rosszindulatú próbálkozásuk nem érte el a célját és a békés tüntetők végig kitartottak a rendezvényen, amely az alig leplezett rosszindulatú hatósági szándék ellenére jól láthatóan hatalmas tömeget mozgósított.

A jelenlévők nagy egyetértéssel és szimpátiával fogadták a szónokokat, és az általuk elmondottakat. Úgy érzem, most végre elindulhatunk az oly régen vágyott helyes úton, megvalósulhat az összefogás egy közös célért, egy élhető Magyar Köztársaságért. Ahol a gazdasági szakemberek nem pusztán a személyes hatalomvágyó pártkomisszárok érdekeinek bábujaként lesznek kénytelenek, a pártkatonáknak tetsző „gazdasági döntéseket” hozni.

Bajnai Gordon, Juhász Péter és Kónya Péter, valamint Tamás Gáspár Miklós és Ungvári Rudolf szavai az értelmesen gondolkodó demokrata érzelmű emberek régóta vágyott, de ki nem mondott gondolatait, végre hangosan és közérthetően tolmácsolták, mind a jelenlévők, mind a most még hatalmon lévő kormány és vazallusai felé.

Igen, igen, igen, összefogás kell! De nem csak a kormány leváltására, hanem rezsimváltásra is! 

Újra ki kell építeni a demokratikus, kulturált politizálás rendszerét.

Bár egyes politikai szereplővé előlépett pártvezérek láthatóan nagy ellenszenvvel viseltetnek az új alakulat irányában, nekik is meg kell érteniük, hogy csak az összefogás vezethet igazi hatásos, és hathatós eredményre a jelenlegi rezsim ellen. Itt nem elég az egyszerű többségi győzelem, kétharmados többség kell, mert a Fidesz által telepített időzített bomba jellegű „genetikailag módosított”  törvényeket a jelenlegi érvényben lévő szabályok szerint csak így lehet lenullázni, különben az összes lényegi javaslatot meg tudják akadályozni a Fidesz (remélhetőleg akkor már ellenzékben lévő) képviselői, és így ellehetetlenítik egy rendezhető élet lehetőségét. Mindenkinek el kell mennie szavazni, ha tényleg változást akarunk, függetlenül attól, hogy milyen új pártalakulathoz kötötte magát. Most még ne akarjon egy politikai babérokra törő „messiás” sem hatalmi osztozkodást már jó előre.

Azt a disznót még fel sem hizlalták, még le sem vágták, aminek a sonkái fölött már marakodnának egyes „népvezérek”. A szakembert igénylő funkciókat, és a pusztán politikusi  teendőket egymástól különválasztva, a helyükön kell kezelni. És mégegyszer mondom, ebben az országban most nem (de később sem) politikai káderkatonák kellenek a vezetésbe, hanem igazi, szakmájukat magas szinten értő és művelő szakemberekre van szükség. Az, hogy egy ilyen szakember milyen beállítottságú, az a saját lelkiismeretének a dolga, de a munkájában soha ne befolyásolja a pártszimpátiája, mert könnyen a pártja diktátumainak hatása alá kerülhet. Márpedig  egyszerűen fogalmazva, a gazdasági szakember foglakozzon a munkájával, a politikusok pedig csak játszadozzanak a saját „homokozójukban”, de ne a mi költségünkre és rovásunkra. (egyáltalán tudja valaki, hogy mi szükség van rájuk, vagy csak saját maguknak kitaláltak egy ránk nézve  igen veszélyes„játékot”?!)

Az alkotmányunk, a törvényeink, a jogalkotás, a parlament, az ország, és a nép, ne lehessen soha többé kisszerű, önző, hatalomvágyó diktátorok, megélhetési, politikai szélkakasok és kiszolgálóik játékszere.

Hiszek abban, hogy ez a nép, a demokratikus érzelmű többség, felelősen tud gondolkodni, és cselekedni. Hiszem, hogy minden pozitív változást akaró ember, pártszimpátiájától, pártállásától függetlenül megérti, csak összefogással, közös akarattal lehet leváltani ezt a kormányt, és alapjaiban megváltoztatni, eltörölni a jelenlegi rezsimet.

 Úgy, hogy a hibás alkotmány, a törvények, jogszabályok újraalkotásához szükséges parlamenti közakarat egy masszív szövetséget, egy erős egységet alkothasson.

Hiszem hogy a fékek és ellensúlyok, a civil kontroll, féken tudja tartani az esetleges túlapásokat. Hiszem, hogy a képviselők nem pártérdekek mentén, saját egyéni előremenetelük érdekében fognak ücsörögni a parlamentben, hanem azok érdekében fognak dolgozni, akik odaküldték őket.  Amennyiben saját hibájuk, nemtörődömségük okán nem végzik jól a munkájukat, bármikor visszahívhatóak lesznek, mint ahogy egy hibásan dolgozó, nép-és haladásellenes kormánytól is meg lehet vonni a bizalmat. 

Ha mindezek jól és kellő időben működnek, akkor már lehetőség nyílik egy élhető Magyar Köztársaság fennmaradására és gyarapodására! 

Magyarország, 2012-11-06

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com