Mi is az a művészet..?

A politika művészete?

Hallgattam és néztem a minap az ATV-ben Kálmán Olga riportját G Fodor Gáborral, a Századvég nevű orbaniáda gyártó cég vezetőjével. Az a manapság szinte már-már megszokott kép alakult ki bennem a "beszélgetés" során, hogy a műsorvezető minden igyekezete ellenére sem lehetett egy egyszerű igen-nem válaszra bírni a riportalanyt.

G Fodor Gábor a Fidesz-KDNP stílusához hűen igazodva, a feltett kérdések megválaszolása helyett folyamatosan terelt, mint egy kígyó, mindig kisiklott az egyenes válaszadás elől.
Ez a politikai "párbeszédet" ma minden kormányközeli, vagy kormánypárti szereplő szinte már majdnem profi módon elsajátította.

Nem az a lényeg, hogy igazat mondjon egy adott kérdésben, hanem az, hogy a sok mellébeszélés közben a lényeggel már senki ne törődjön.
Az a "mesterszakács" jut erről az eszembe, aki egy nagyon mutatós-divatos nagy lapos tányérra egy kávéskanálnyi ínyencfalatocskát tesz és gazdagon körüldíszíti egy-két trendi kenceficével. Magyarul: bekoszolja a tányért. Mintha egy ebédet, vagy vacsorát tálalt volna fel a kedves vendégnek..Mintha....

Ez az ország mára egy "mintha" ország lett, kormánypárti politikusaink úgy tesznek, mintha a nemzetért a népért,az országért cselekednének........pedig a valóságban előbb a saját zsebüket tömik, a saját érdekeiket szolgálják ki,  a bankok mintha értünk lennének.....pedig fő a saját profitjuk, az egészségügyi intézmények, kórházak mintha az egészségünkért, a gyógyulásunkért dolgoznának éjjel-nappal.......pedig, tisztelet a kivételnek, főleg tűzoltás és látszattevékenység folyik tragikomikus körülmények között. Lakásoknak épületeknek kinéző tárgyakat építünk,........pedig jobbára inkább színházi díszletek.
Egy sem fog több száz évet megérni. És a felsorolást még napestig lehetne folytatni, de semmi értelme.

Az írásom címében a "politika művészete" kifejezést használtam, mert a napokban egy riportalany így minősítette ezt a néphülyítést. Ha ez a tevékenység a művészet szóval illethető, akkor mit szóljanak azok, akik tényleg művészek voltak, vannak és esetleg még lesznek? Az írók, költők, festők, szobrászok, zenészek és zeneszerzők, építészek és iparművészek, a népművészek .....stb!

Egy nagyon régi kínai bölcselem azt jegyezte fel az utókor számára, hogy :- a politika és a diplomácia a hazugság ""művészete"!     

 Ebből egy megállapítás feltétlenül igaz; a HAZUGSÁG!!!

Frank Sinclaire

2015, 08.01.

Eljött az idő....

Eltöprengtem a minap azon, hogy mi is az a túlnépesedés?! Vajon mi az oka annak a demográfiai robbanásnak, ami ma a Földünk leginkább elmaradott, szegény emberek lakta vidékeit sújtja?
Miért nem a gazdaságilag és technikailag fejlett országokban következik be ez a jelenség? Hiszen ezekben az országokban látszólag könnyebb lenne eltartani egy megnövekedett népességet. Nagyobb anyagi lehetőségek, infrastrukturális kiépítettség minden szinten........szinte minden, oktatás, egészségügy, művelődés, szociális háló, és még ezernyi eszköz egy növekvő populáció emberhez méltó életvitelhez. 
Nos ez a látszat, ám ahogy én érzékelem, a technikai - gazdasági fejlettség nem jelent feltétlenül etikai - morális fejlettséget, nem  feltétlenül jár együtt a szolidáris érzékenység kifejlődésével. 

Ráadásul a mostani már-már katasztrofális demográfiai robbanásnak és az ezzel egy időben jelentkező migrációnak az egyik alapvetése az a tény hogy az évszázadokon keresztül kifosztott volt gyarmatok népe most egyszerre csak benyújtja a számlát a technikailag fejlett jóléti társadalmak felé.....akik még most is a régmúlt elorzott javak birtokában dúskálhatnak a földi javakban. Az oly sokáig fosztogatott gyarmatok népe most feláll,és azt kiáltja:- Most mi jövünk!!!  És nincs gát, ami megállíthatja ezt az áradatot. 

Eljött az idő, fizetni kell  a múlt bűneiért!!! 


Frank Sinclaire
2015. 07. 29.

A hagyaték.....

Valahogy elegem van mindenből.....

Legidősebb öcsém három hete halt meg. Kissé váratlanul, a hatvanhatodik évében járva. Én éppen most leszek hatvannyolc, tehát nekem kellett volna elmennem előbb. Bár  a negyedik testvérem már ötvennégy évesen itt hagyta ezt a földi árnyékvilágot, tehát ő is megelőzött a halandósági sorban, ami,  valljuk be,nem szép dolog.
 Mivel a még élő testvéreim, mint legidősebbre, rám hárították a hagyatéki eljárás során szükséges ügyintézéseket, és mivel elhunyt testvérem gyermektelen agglegényként halt meg, az örökösök a még élő testvérek lettek. Engem most csak az inspirál, hogy minden örökös megkapja azt ami méltán és joggal megilleti.
De már most az elején nagyon unom az egészet. Legszívesebben jó mélyen és hosszan,....nagyon-nagyon hosszan elaludnék.....örökre, hogy ne kelljen örökséggel, pénzzel, különböző jussokkal és igényekkel foglalkoznom. Pedig én is, mint a legidősebb még életben lévő testvér, szintén örökös vagyok, de teszek rá.

Ha nincs is semmim, és nem is lesz semmim, nem baj, legalább becsukom a "boltot",és végre kialszom magam,illetve átalszom magam egy ennél sokkal jobb világba......ahol az ember a szó legnemesebb értelmében EMBER és nem csúcsragadozó, hanem a természetnek  szerves, de nem a legfontosabb része!!!


Frank Sinclaire
2015.07.30.