Ez a"franknaploja"blog az én meglátásaimat, gondolataimat, érzéseimet, véleményemet tartalmazza, ahogy én a világot látom, amiben élek. Írok szerelemről, barátságról, napi aktuálpolitikáról, közzéteszem novelláimat, versemet, riportokat és sok egyebet, amit érdekesnek tartok és lehet, másokat is érdekelhet. Jó szórakozást kívánok mindenkinek.
2015. július 30., csütörtök
Mi is az a művészet..?
A politika művészete?
Hallgattam és néztem a minap az ATV-ben Kálmán Olga riportját G Fodor Gáborral, a Századvég nevű orbaniáda gyártó cég vezetőjével. Az a manapság szinte már-már megszokott kép alakult ki bennem a "beszélgetés" során, hogy a műsorvezető minden igyekezete ellenére sem lehetett egy egyszerű igen-nem válaszra bírni a riportalanyt.
G Fodor Gábor a Fidesz-KDNP stílusához hűen igazodva, a feltett kérdések megválaszolása helyett folyamatosan terelt, mint egy kígyó, mindig kisiklott az egyenes válaszadás elől.
Ez a politikai "párbeszédet" ma minden kormányközeli, vagy kormánypárti szereplő szinte már majdnem profi módon elsajátította.
Nem az a lényeg, hogy igazat mondjon egy adott kérdésben, hanem az, hogy a sok mellébeszélés közben a lényeggel már senki ne törődjön.
Az a "mesterszakács" jut erről az eszembe, aki egy nagyon mutatós-divatos nagy lapos tányérra egy kávéskanálnyi ínyencfalatocskát tesz és gazdagon körüldíszíti egy-két trendi kenceficével. Magyarul: bekoszolja a tányért. Mintha egy ebédet, vagy vacsorát tálalt volna fel a kedves vendégnek..Mintha....
Ez az ország mára egy "mintha" ország lett, kormánypárti politikusaink úgy tesznek, mintha a nemzetért a népért,az országért cselekednének........pedig a valóságban előbb a saját zsebüket tömik, a saját érdekeiket szolgálják ki, a bankok mintha értünk lennének.....pedig fő a saját profitjuk, az egészségügyi intézmények, kórházak mintha az egészségünkért, a gyógyulásunkért dolgoznának éjjel-nappal.......pedig, tisztelet a kivételnek, főleg tűzoltás és látszattevékenység folyik tragikomikus körülmények között. Lakásoknak épületeknek kinéző tárgyakat építünk,........pedig jobbára inkább színházi díszletek.
Egy sem fog több száz évet megérni. És a felsorolást még napestig lehetne folytatni, de semmi értelme.
Az írásom címében a "politika művészete" kifejezést használtam, mert a napokban egy riportalany így minősítette ezt a néphülyítést. Ha ez a tevékenység a művészet szóval illethető, akkor mit szóljanak azok, akik tényleg művészek voltak, vannak és esetleg még lesznek? Az írók, költők, festők, szobrászok, zenészek és zeneszerzők, építészek és iparművészek, a népművészek .....stb!
Egy nagyon régi kínai bölcselem azt jegyezte fel az utókor számára, hogy :- a politika és a diplomácia a hazugság ""művészete"!
Ebből egy megállapítás feltétlenül igaz; a HAZUGSÁG!!!
Frank Sinclaire
2015, 08.01.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése