Karácsonyi gondolatok...

Karácsonyi – nem éppen derűs -  gondolataim:

Akkor most kezdem:

 Csak azért elfogadni bizonyosságnak egy-egy tézist, mert egy híres és tekintélyes valaki kijelentett valamit valamiről, vagy valakiről, nem szabad bizonyítás nélkül. Persze a hit, más dolog. Az valaminek a reménye, hogy vannak egyelőre számunkra ismeretlen eredetű történések, amiknek a keletkezését még nem tudhatjuk a kellő ismereteink hiányában megmagyarázni.  Csak sajnos a remény, sokszor hú ábránd csupán!

Nos, hát így vagyok ezzel én is, amikor hallgatom a híreket, nézem a neten országunk (most még) nagyjainak a megnyilatkozásait, és kitisztul a kép: tehát, ha minden szavukat elhiszem, az csak annyit jelent, mint a fenti sorok, vagyis kellő mélységű ismeretek hiányában nem találok magyarázatot szavaikra, ezért csak a remény marad, talán nem lesz sokkal rosszabb, mint eddig. És talán ezt is kibírjuk, ha nem halunk éhen és a mindennapi betevőink meglétének köszönhetően (minden káros hatásuk ellenére) életben maradunk.

Ilyen jelenségeket (jelesül a társadalom túlnyomó többségének alulinformáltsága minden téren) már az eddigi társadalmi vezetők is, különösen az újkori történelemben, de az előző korokban is fegyverként használtak, a viszonylag kevés ismerettel, tudással rendelkező, általuk irányított emberek tömegei ellen, és a saját tudatlanságukat még gonoszsággal is párosították, mint azt nem egy történelmi példa mutatta és mutatja a mai napig is. Példának okáért lásd az Alexandriai könyvtár feldúlását, ami az akkori vakbuzgó keresztény hívek, és egy gátlástalanul hatalomra törő, később a keresztény anyaszentegyház által szenté avatott pátriárka „áldásos” tevékenysége nyomán bekövetkezett. Az illető pátriárkát Kürillosznak hívták, és a követői válogatás nélkül tették tönkre vallási tébolytól vezetve az emberiség addig felhalmozott írásos ismereteit, tudását.   

Ma délelőtt 10 óra körül néztem és hallgattam az Mtv1 közszolgálati TV műsorát, mivel érdekel, hogy a különböző, engedélyezett vallási műsorok, a liturgiáikat leszámítva, milyen jószolgálati feladatokkal foglalkoznak, milyen elvek, jövőbeni dolgok és jelenkori problémák foglalkoztatják őket. Tulajdonképpen a teljesség igénye nélkül mind az Unitárius, a Baptista,  mind az Ökumenikus és egyéb Magyarországon és világszerte működő egyházak, segélyszervezetek láthatóan tartanak a várható jövőképtől, hiszen az egyre erősödő karitatív tevékenységük is arra vall, hogy erre a segélytevékenységre egyre nagyobb szükség van, egyre több nyomorgó, rászoruló ember van, egyre több nem  saját hibájából mélypontra kerülő, igazságtalanul nyomorgatott ember kerül szinte kilátástalan helyzetbe  és számuk csak egyre növekszik.  Persze felmerül a kérdés, vajh hány napból is áll egy év?! Mert ezek az egyébként tiszteletre méltó tevékenységek így karácsony táján csúcsosodnak, holott „több nap, mint kolbász)

A családok tragédiája velük együtt egyre több gyermeket sodor a nyomorba, éhezésbe világszerte, és ezzel egyidejűleg egyre szűkül a szükségtelenül nagy anyagi bőségben élő „hatalmasok” száma, akik a nyomorba taszított emberek milliárdjain uralkodnak, mintha ehhez Istentől kapták volna a jogot, holott ez nem így van!

Más: megfigyelve a mai igen sekélyes, torz és nagyon sokszor balul sikerült, kisiklott, emberi, házastársi kapcsolatok példáit elnézve, a kapcsolatok megromlása és a rengeteg válás, szintén a mai társadalom egyre sérültebb betegebb mivoltát mutatja.

Ez egyre tarthatatlanabb torzulásra, morális értékvesztésre mutat. A mai fogyasztói társadalomban nem szokás megjavítani egy, egyébként javítható

használati tárgyat, megstoppolni egy szakadt zoknit, megtalpalni egy cipőt, stb.

Az eldobható „papírzsebkendők” szintjére degradáltuk az emberi kapcsolatokat, magyarul: az ember mindössze egy árucikkel csereszabatos. Ez már az erkölcsi világ végét jelenti és a dolgok vége, már itt van a küszöbön.

Visszatérve a hazai vallási felekezetek többségére, az bizonyos mértékig tiszteletre méltó rájuk nézve, hogy a jósszolgálati, karitatív munkájuk eredményeként, sok-sok  rászoruló juthat legalább egy-egy tál meleg ételhez naponta, a szegény családok különböző élelmiszer és ruházati csomagokat kapnak, csak az különös érdekesség, hogy a legtöbb karitatív tevékenységet azok végzik, akik legtöbbször maguk is rászorulnának a segítségre. Sajnos a hazai tehetős elit társadalmi érzéktelensége elszomorítóan nagy.

Néztem a görögkeleti , vagy a katolikus egyház liturgiáját, és megdöbbent a túlcsicsázott, gazdagon aranyozott ruhák, különböző egyházi méltóságot jelentő fejfedők sokasága, ez azt a korai időt idézi bennem, amikor az emberek társadalmi rangját a ruházatuk gazdagsága, ékszereik drágasága jelezte a közembereknek. Holott, lehet, hogy érdemtelenül jutottak ezekhez a világi javakhoz más emberek vére-verítéke által. A látott papi főméltóságok gazdag ruházata mindig eszembe jutatja Assisi Szent Ferencet, aki megrótta az akkori főpapi méltóságokat Istenhez nem méltó viselkedésük, képmutatásuk miatt.

Hogy az én szociális helyzetem nem mondható egy cseppet sem ideálisnak, az csak az érem egyik oldala.

De az már vérlázító, hogy a szegény családok minden tekintetben hátrányt szenvednek a hatalom preferáltjaival szemben, ez szabályos népirtás, ami itt ma folyik ebben az országban és e mellett nem  lehet közönyösen elmenni, csak a hit, szép , bíztató hangzatos szavak mantrázása ehhez kevés!

A türelem, szeretet, az egymás iránti tolerancia, ha csak deklaráció és nem a mindennapok gyakorlata, akkor csak írott malaszt marad, és dalolva fogunk menetelni a halálba.

Vagy teszünk mi is az egyre terjedőbb oligarcha gengszterbirodalmak kialakulása, léte ellen, ha megakadályozzuk mi is az érdemtelen emberek mesterséges, erőszakos felemelkedését, nyakunkra ültetését. Különben az emberi lét osztályokra fog tagozódni a tápláléklánc metodikája, logikája szerint

Este megnéztem a TV híradót, és sajnos beigazolódni látom az előző megállapításaim helytállóságát, azt látom és hallom a bevallott kormánykommünikékből is, hogy a legnagyobb csirkefogók és a jelenlegi intézkedések haszonélvezői a kormányhű talpnyalókból kerülnek ki folyamatosan. Az UNICEF szegénységi vizsgálata alapján nagyon alapos képet kaphattunk a hazai keserű állapotokról, ennek alapján mát csak

Románia és Bulgária van mögöttünk az általános szegénységi listán és több mint félmillió gyermek mélyszegénységben él.

Eközben az egyik legnagyobb maffiózó, Pintér Sándor 595 millió forintot vágott zsebre a 16-os százalékos pofátlan egykulcsos jövedelemadó jóvoltából.

Az a Pintér, aki 2010-ben két hét alatt rendcsinálást ígért, ezzel szemben egyre több magas rangú rendőri vezető került valamilyen oknál fogva bűnvádi eljárás alá, és a bűnügyi statisztikák szerint a mai napig a börtönök jóval 100% feletti kihasználtsága mellett, a fogvatartott jogerősen elitéltek 90 százalékát cigány bűnözők  teszik ki.

Van olyan magyar falu Borsodban – Arló – ahol a polgármester szerint a törvény szigorával sem tudják az idős emberek testi épségét, életét megmenteni a cigánybűnözőktől, és ez csak egy ismert példa, ami az országunkban egyre jellemzőbb társadalmi kép.

A közmunkára pár hónapja felvett ember ragyogóan  felmérte, hogy a takarításai során honnan tudott értékes templomi kegyszereket, gyertyatartókat ellopni, amiket azután a színesfém kereskedő némi ügyeskedés után – hacsak nem az ő megbízásából és megrendelésére -  fillérekér átvett, miközben milliós károkat okoztak egy-egy falu közösségének.

Vagy nézzük csak a hírhedtté lett Gellérthegyi képlopások ügyét, aminek az utolsó megkerült két darabját az 5-ös főút mellett egy árokba hajítva találták meg, az előzőeket pedig, félve a lebukástól el akarták égetni, és tudjuk milyen család, milyen lakásából, és milyen módon kerültek elő. Nos ennyit a felzárkóztatásról és a rendcsinálásról, a társadalmi igazságosságról és jogszolgáltatásról már nem is szólva. Hát én ezek ellen a jelenségek ellen akarok a saját lehetőségeimmel TENNI. Az írás is lehet fegyver!

Egyik reggel hallgattam a klubrádiót, és komolyan felbosszantott a riport témája, mégpedig a turizmus. Nos én 1979 óta nem tudtam elmenni, nyaralni, most meg már sem a korom, egészségi állapotom, sem anyagi helyzetem nem teszi lehetővé az utazgatás luxusát.

De elvonatkoztatva a saját helyzetemtől, ma Magyarországon az emberek egyharmada, mintegy hárommillió ember kimarad a belföldi és külföldi turizmus minimális lehetőségéből is.

Éhező gyermekeink száma viszont napról - napra nő. Sőt, tovább megyek.

A „tiszteletre méltó” kormányunk meghatározó hangadói azokat a lehetőségeket is a minimális szintre kívánják levinni, mint a támogatott gyógyszerek listája, vagy az úgynevezett OEP biztosítással működő rehabilitációs kórházak száma, illetve az ezekbe való bejutás lehetősége, magyarul pusztuljon a „férgese”, az öregek, a munkájukba belerokkant betegek, akik egy életen keresztül dolgoztak negyvenöt- ötven évig, és a mindenkori keresetükből bőségesen levonták a majdani öregkori ellátás járadékait, de már nem hajtanak hasznot, csak a gond van velük.

Mi ez, ha nem módszeres népirtás?! 

És mindez becsomagolva az „Alkotmányos törvényesség” álarcába, az engedelmes „birkák” pedig az írott szó hatalmában és a „felsőbbség” kinyilatkoztatásában bízva, szolgai módon hajbókolva és félve a retorzió lehetőségétől „fegyelmezett” módon, gyáván engedelmeskedve az antidemokratikus parancsoknak, végrehajtják az utasításokat.

Magyarország, 2012-12-27

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

Az idézet szó szerinti, az írójával mélységesen egyetértek. Az idézet végén  hozzáfűzöm a saját gondolataimat is, talán nem rontok az írás lényegén.

„Nem értik

Szerző: zero

- 2012.12.13. 14:51

A legszomorúbb ebben a felsőoktatási "reformban" hogy a döntéshozók (szokás szerint) szándékosan vagy alapból egyszerre hülyék és cinikusak, össze-vissza hazudoznak, és halvány fogalmuk sincs, hogy miért is fontos a felsőoktatás a fiataloknak. Ennél még az is jobb lenne, ha odatolnák az arcukat a kamerák elé, és becsületesen bevallanák, hogy ők csak meg akarnak spórolni 27 milliárdot, a körítés, szokás szerint megint csak...körítés. De attól tartok, ők tényleg valami magasztos, felsőbb eszme által vezérelve hajtják végig ezt a programot, egy olyan programot, ami lehet, csak Orbán Viktor fejében létezik.

Mindenesetre az egész Hoffmann Rózsán és a KDNP-n csapódik le, így bízunk benne, hogy a nulla százalékos választó felhatalmazással rendelkező párt áldásos, remekbe szabott, általános, közép és felsőfokú oktatási reformja következtében bukott pártot csinál a Fideszből is. Nem értik, nem is akarják megérteni miért olyan fontos a felsőoktatás. Minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, többek között hogy anyagi biztonságban éljen. Ehhez jó fizetés, amihez meg jó munkahely kell. A jó munkahelyhez meg egy jó diploma.

Tudom, hogy ezt az amúgy elég egyszerű folyamatot nehéz megérteni odafent a II. kerület 400nm2-es házának  szaunájában szivarozva, de szerintem sokat segítene, ha legalább megpróbálnák. Ugyanis, tessenek elképzelni, de 10.000 diákból legalább 9.970-nek nem polgármester, képviselő, miniszter, államtitkár, bankvezér, földesúr az apja, anyja.

Nem ülnek a szüleik felügyelőbizottságban sehol, nem indulnak előre levajazott közbeszerzésen, nem ismerősük a Lajosnak vagy a Zsoltnak. Nem aszfaltozza le a polgármester cimbi az utcájukat, nem  adnak, nem kapnak tömött borítékokat a "szokásos" 15%-kal. Nem nyomják be őket a diploma után az apuci cégébe, nem Fidelitas tagok. Nem vár rájuk állami Skoda Superb, nem kapnak majd költségtérítést, állami lakást, nincs sehol egy sógor-koma, aki benyomná őket osztályvezetőnek valamelyik háttérintézményhez.

Igen Balog Zoltán, rengeteg olyan fiatal van, aki csak "normálisan" szeretne itthon, Magyarországon megélni, rendesen munkával, rendes fizetésért.

Nem akarnak politizálni, nem akarnak áfát csalni, nem akarnak politikusseggeket nyalni, nem akarják, hogy felkapaszkodott állami csinovnyikok döntsenek a sorsukról. Viszont nem lehet "normálisan" megélni itthon. És azért nem, mert olyan szellemi sötétséggel vezetitek ezt az országot, hogy ezen a mordori sötétségen még Szauron szeme sem lát át.

Ami jól ment, tönkrebasztátok. Ami eddig is szarul ment – azt még jobban tönkrebasztátok.
Nincs olyan területe az országnak, amit ne sikerült volna elkúrni, a szó legnemesebb," gyurcsányi" értelmében. Ha egy csapat cerkófmajom vezetné az országot, még akkor is jobban állnánk. És csodálkoztok, hogy jelenleg a második legnagyobb magyar város London?”

[1]

Itt  véget ér az idézett remek írás (bravó, elismerésem zero!!!), és most jönnek azok a gondolatok, amiket én még utólag hozzáfűzök a cikkhez:

-         Giró-Szász András vajon megkapta-e már a diplomáját, és ez hány évet vett igénybe a „rendkívül értékes” életéből?!

-         Ha még eddig sem szerezte meg, akkor mi jogon szónokol bárki nevében, vagy titokzatos kezek már készítik az övét is?!                  

 - Vajon Kövér Lászlónak (vagy az adófizetőknek) hány éve ment rá az                             

      ő diplomájára?!

-         És vajon a ma még nem ismert „Dr.Schmittek, Semjének”, és klónjaik hogyan, és mennyiért „kaptak diplomát a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején?!

-         Orbánt ki segítette vajon az egyetemre jutáshoz, a párttitkár apuci, vagy egyéb titokzatos kezek nyúltak a hóna alá?!

Az is érdekelne, mely ifjúsági szervezet képviselőivel ült le beszélgetni a „romkocsmában” Viktorunk? Vajon mitől fél, hogy a T.E.K. nélkül nem megy sehová? A svéd király kíséret nélkül sétál és kerékpározik az utcán!

Könnyű neki, nincs mitől félnie, mert tényleg szeretik az emberek!!!

És akkor még nem említettem azokat a média –és bulvár személyiségeket, akik elvégeztek valamilyen egyetemet, vagy főiskolát, de a legtöbbje – ahogy az egyetemista szleng hívja, valamilyen büfé szakon végzett – mégha értelmes végzettséget adó diplomával rendelkezik is, egyetlen napot sem dolgozott a végzettségének megfelelő munkakörben.

          

Vagy, mert helyes, fotogén pofikája van, vagy, mert valakinek a valakije, vagy, mert ahogy Hofi Géza mondta:- ezt is …b.. ssza valaki.

 Egyébként is, a médiában nem jelent különösebb hátrányt a hiányos ismeret: - majd menet közben belejön a srác, a kiscsaj, vagy akiről éppen szó van!

Ma egy idős hölgy útitárssal beszélgettem egy betegszállító autóban az egyik rehabilitációs kórházunk felé, és a szerintem is igen irritálóan viselkedő celebekről volt szó, amikor egy kb. hetven év feletti férfi útitársunk mérgesen ránk szólt, mondván biztosan irigyek vagyunk rájuk, és azért kritizáljuk a viselkedésüket, mert ő igenis igazat ad nekik.

Ezek szerint most itt tartunk, a közmédia néphülyítő programja és a nemzeti agymosoda teljes gőzzel működik, és sajnos egész jó hatásfokkal.

Vetélkedők, tehetségkutatók, délamerikai és egyéb gyártmányú végeláthatalan teleregények, ja, meg foci minden mennyiségben, és időnként egy kis sör az olcsóbbikból. Ez kell a magyar népnek, meg a „Nemzeti Konzultáció”.

Az értelmiség felelőssége óriási, az írók, újságírók, médiaszakemberek negatív, vagy pozitív hatása évtizedekre meghatározza a nagy tömegek szemléletét, gondolkodásmódját.

Ez egy hatalmas manipulációs eszköz a mindenkori hatalomgyakorlók kezében, amivel (mint minden mással is) lehet élni, és visszaélni. Amint figyelem a körülöttem lévő eseményeket és az emberek különböző reakcióit, most éppen a visszaélés van műsoron.  ÉBRESZTŐ!!! Ez nem túl bíztató a jövőnkre nézve!

Magyarország, 

Visegrád, 2012-12-20

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

---

A szembenézés kora...

Hát Viktor, ezt is meg kellett érned...

Bizony "kedves" Viktor, most már ezt is meg kellett érned, hogy szembenézz hajdani önmagaddal, az ifjúságoddal. Amikor ingyen tanuló,  lázadó félhippiként számon kérted az akkori notabilitásokon a jövődet, a hozzád hasonló korúak életkilátásait, az elődök által majdnem tönkretett életünket. Hát most úgy látszik neked teszik fel az utódok ezeket a kérdéseket, és ne mond, hogy nincs hozzá joguk. 

De nemcsak joguk, merszük is van hozzá. A rosszemlékű "fülkeforradalom"idején nem ezt ígérted nekik,  -  persze fő a szavazatok száma, azután úgyis azt csinálhatsz, amit akarsz - de mintha most fordulna a kocka, és nem is kicsit. Most azt fogod csinálni, amit ők akarnak, különben mész a  ....be, Kubatovostól, Szíjjártóstól, Selmecistől,Simicskástól, Lázárostól, röviden  mindenestől az egész sleppeddel együtt. 

Mondd, milyen érzés az arcodba kapni ( ha van egyáltalán arcod, mert az araboknál a hazug embert arc nélkülinek hívják), hogy hazudtál, hazudtál önmagadnak  önön fiatalságodnak, a mai fiataloknak (és öregeknek), hogy megbízhatatlan politikai kalandor vagy, egy megrögzött hatalomimádó, cezaromániás, szavahihetetlen alak, akit már a nemzetközi porondon is egyre kevesebben vesznek komolyan.  Ezek a fiatalok nem a te ifjúságod klónjai, ezek nem  az egyszemélyi, diktátori hatalomért küzdenek. A jövőjük és az országunk jövője a tét! 
Nem a te országodé, nem a te királyságodé, és nem a megvásárolt, bepalizott, neked hajbókoló szolgáidé és bértollnokaidé! 

Értsd meg végre, ha csak a magad és a slepped hatalma, jóléte az összes tevékenységed célja, bukásra vagy ítélve, és ezt az ítéletet az ifjúság és a nép mondja ki rád,a nemzet pedig végrehajtja!

Ahogy Széchenyi mondta egykor: 

"Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarább a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba!"

Ez az idézet szó szerinti, és "kőbe" van vésve! Nem úgy, mint a törvényeid, amiket összebarkácsolt a parlamenti "jogalkotó mértékutáni szabóságod"!

Persze a választás mindkettőnk számára áll, vagy hitvány kormány vagytok, vagy bennünk van a hiba! (az utóbbiért nagy kár lenne)

A magyarok istene legyen hozzátok irgalmas. (de ne nagyon)

Magyarország, 2012.12.18.

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

Vajon hány diplomáról és mikor fog ......

Vajon hány diplomáról, és mikor fog kiderülni még valami disznóság?!

Valamikor a gengszterváltás első éveiben bizonyos társadalmi irányítói posztok, politikai, közigazgatási állások betölthetőségéhez előírtak valamilyen felsőfokú képesítést, diplomát, nyelvvizsgát, stb. A kilencvenes évek zavaros, kissé mocsárbűzös éveiben , nem csak olajtól volt "illatos" a közélet levegője, de az évtized dereka táján egyre több vezető beosztású politikai állást betöltő személyről derült ki, bizony itt bajok vannak, például a "hivatalosnak látszó" nyelvvizsga bizonyítványa körül. 

Bizonyos felsőfokú tanintézetek, egyetemek egy cseppnyi szemhunyás mellett (és lehet, másféle ráhatásra is) viszonylag könnyen osztogatták a végzést igazoló dokumentumokat. Persze ennek már van nálunk hagyománya, hiszen még a "nagyon átkosban" is kaptak egyesek főiskolai okleveleket, bizonyítványokat, akik azt sem tudták, az illető tanintézet hol a fészkes fenében van
De kellett a papír, mert különben a Nemzetközi Főiskolai Világversenyekre (Universiade) nem utazhattak volna ki a sokszor írni és olvasni is alig tudó "főiskolai" élsportolóink. És ez csak egy kis példa a sok közül. 
Most két évtized elteltével - különböző érdekeltségű körök nyomására - bizonyos politikusok diplomaszerzési anomáliái kerültek (és még kerülhetnek) terítékre, mind az ellenzéki, mind a kormánypárti oldalról.

 A jelenlegi mérkőzés állása 2:0 az ellenzék javára, mivel a kormánypárt lejárató kísérlete (Gyurcsány diplomája) nem járt sikerrel, de az ellenfél mind "Dr" Schmitt(golyóstoll) Pál, mind Sem(töm)jén Zsolt esetében pontot érő dobást hajtott végre az érintett "versenyzőkön". Ez még nem is lenne baj, sőt, a közéleti küzdőpástra csak "doppingmentes" versenyzők állhatnának fel. Nekem momentán csak az csípi a szemem, hogy nem húsz-egynéhány év távlatából, de még a "verseny" megkezdése előtt át kellene esniök a  "sporiknak" a szokásos "doppingvizsgálaton". Legalább is én úgy érzem, a sportszerűség szabályai szerint - már ha a politikában egyáltalán beszélhetünk erről - ezt kellene tenni. Különben hitelét veszti az egész "rendezvény". 

Persze ahogy alakulnak már évek óta a dolgok ebben a távolról sem rokonszenves "sportágban", nem is tudom, lehet-e még egyáltalán hitelességről beszélni akármelyik oldalon is!
Bár 2012. október 23.-án mintha megcsillant volna egy halvány reménysugár, de az azt követő különféle megnyilvánulások némelyike le is lombozta gyorsan a kedélyemet. Megint azt érzem, sok önjelölt "népvezér", "nemzetvezető testvér", "nemzetünk édesapja", felénk, lehetséges választópolgárok felé küldözgetett üzeneteiből, hogy inkább az egyéni politikai karrierépítés a cél, semmint az országunk felemelkedése és a választók bizalmának visszaszerzése tiszta, egyenes, mondhatnám sportszerű eszközökkel.

Nagyon elgondolkodtató a ma regnáló vezetőink hozzáállása bizonyos szociális kérdésekhez is, bár ezzel nincsenek egyedül. Mára az elmúlt évtizedek során "kitenyészett" egy olyan szűk, elit társadalmi réteg, amelyik ugyanúgy gondolkodik, mint Viktorunk, meg a slepp egy jelentős része.
Hogy ezt miért írom? A közérthetőség kedvéért ideírok egy idézetet a Bibliából.  
Példabeszédek 14:20 szó szerint: "Még embertársa előtt is gyűlölt a szűkölködő, a gazdagnak azonban sok barátja van"   !

Az új meghirdetett Viktoriánus "Nemzeti Konzultáció"egyik kardinális pontja ez, mert népünk nagy vezére és hű követői a pokol mélységes fenekére kívánják -na nem a szegénységet - a szegényeket, holott az ő állapotuk alakulásában nekik is vastagon benne van a kezük! De ha nagyon keresek, találok még ideillő sorokat, bár a tanult teológusaink (vagy kiugrott kispapok?)  hivatalból ismerhetnék a citált sorokat. 

 Azért egy párat a "Példabeszédekből" még ide suvasztok a rend kedvéért. Tehát:16:28   "A cselszövő ember viszályt szít, és a rágalmazó elválasztja egymástól a jó barátokat, 16:29 "Az erőszakos ember elcsábítja felebarátját és olyan útra küldi, amely nem jó"
16:30 "Kacsint szemével, hogy cselt szőjön. Összeszorított ajakkal véghezviszi a gonoszságot", és végezetül még három- négy: 17:4 "A gonosztevő figyel az ártó ajakra, a hazug pedig hallgat a bajt okozó nyelvre" 17:5 Aki gúnyt űz a szűkölködőből, az annak Alkotóját(Istent) gyalázza, és aki örül más bajának, nem marad büntetlenül", 21:7 "A gonoszokat magával ragadja fosztogatásuk, mert nem hajlandók igazságosan cselekedni" 22:16 " Aki becsapja az alacsony sorsút, hogy sok mindent megszerezzen magának, és aki a gazdagnak ad, arra bizony nélkülözés vár"

Tulajdonképpen napestig idézhetnék  politikus teológusainknak a Bibliából, bár lehet, már elfeledtek egy- két lényeges idézetet, de nem teszem. Elég szégyen, hogy nagyon is  vastag bőr van a képes felükön ahhoz, hogy az "üldözött keresztények" látszatát keltve sopánkodjanak, miközben tevékenyen  részt vesznek a keresztényietlen, sőt merem állítani, teljesen antihumánus népirtó kormányprogramok kidolgozásában és azok végrehajtásában.  

Nesze neked magyar nép, kell ide ez a sok hamis tanító, ájtatos manó, és törpe minoritás. 
Ez kellett nektek, fülkeforradalmárok?  Kell a jó?Nem! Kell a rossz? Nesztek megkaptátok!

Magyarország, 2012.12.12.

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

Legyen szép a politikusok karácsonya is....

Legyen szép a politikusok karácsonya is....

-Legalább annyira, mint a nemlétező, "látnisemakarjuk, törvényen kívüli" hajléktalanoknak, a nyomorgó szegényeknek, a lakásukból kiebrudalt családoknak, a rászoruló, éhező gyermekeknek, a kivert kutyaként tengődő kisnyugdíjasoknak és a rokkantsági nyugdíjuktól megfosztottaknak, akikkel csodát tettek a keresztényi erkölcsről oly sok tanúbizonyságot tevő, a nemzetünk házában pöffeszkedő politikusaink. Akik képesek voltak a messiási csodára, és lám a nyomorékok a "Lázárok"rendeletei hatására egycsapásra makk egészséges épkézláb emberekké váltak, sőt, mint Mózes az övéit, hazánk "nagy vezérei" ki-és bevezették az immár egészségessé vált tömegeket a "munka világába". Igaz, nem lettek jobban, de legalább most már pénzt sem kapnak. Ettől csak Matolcsy(kuszaszemű) György és Selmeczi(Budaörs szépe) Gabriella lett elégedettebb.

 Hogy az ég nem szakad le ilyenkor, az is arról tanúskodik, hogy nem mi emberek csináltuk, különben most holtan fekhetnénk a romjai alatt. 

Elgondolkodtató, hogy amíg a különböző karitatív szervezetek, és egyházak - mint például a Baptista szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, a Máltai szeretetszolgálat, a Mazsihisz, a Krisnatudatú hívők, a kis-és nagyobb egyházak, sőt, még a "Jehova Tanúi is, és a többi félig-meddig civil szervezetek, kezdeményezések összefognak egy humánus, közös cél érdekében a szeretet ünnepének a közeledtével, addig a parlamenti pártok, kormánypárt és ellenzék, - hiába na, fő a nemzeti egység - teljes egyetértésben, valahogy úri távolságtartással szemlélik ezt az egészet.  

Legalább is nagy a csend ez ügyben, szándék nem hallatszik, szél sem rebben, mint ahogy Orbán Viktorunk szeme sem. Csak a hajléktalanok létének életszerűtlenségéről szóló "Nemzeti konzultáció"  foglalkoztatja, pedig az erre felhasználni szándékozott, bizonyára nem kevés adóforintból talán volna lehetőség egy-két kiselejtezett honvédségi gulyáságyú hadrendbe állítására is a Parlament előtti hatalmas Kossuth téren a Nemzet Karácsonyfája mellet - ahol a gondosan kiválasztott régió gyermekeit szokták kellő felhajtás és  reklámozás mellett megajándékozni -,  hogy kormányunk is kifejezhesse keresztényi együttérzését a rászorulókkal legalább egy tál meleg étel, egy bögre forró tea, egy szelet kenyér, uram irgalmazz, esetleg egy szeletke mákos bejgli erejéig. Hagy lássa a "szőrösszívű IMF", hogy van itt szolidaritás a nyugatbarát európai tőkésbérencek által szegénységbe taszajtott árjamagyar néppel szemben. 

Van itt kérem magyar öntudat, még a "Turulmadaras" hagyomány ellenére is, vagy éppen azért. 

Persze az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy szegény az eklézsia - bár , mint tudjuk: az igazság odaát van - oly annyira, hogy az egyik Pest megyei Fideszes polgármesteri vezetés alatt álló kisváros önkormányzati illetékese, őszintének ható szomorúsággal hangjában  kijelentette, hogy ez egy szegény kisváros, nem telik segélyekre, egyébként is,(ezt már csak én teszem hozzá) sokba került a viacolor járda  - igaz csak az út egyik oldalán csinálták meg a járdát, a másikon nem ajánlatos (és például járókerettel, vagy kerekes székkel nem is lehet) nehezen járó embereknek közlekedni. Sőt, egy esős napon jobb, ha gyalogos ember nem is megy ki otthonról, mert az úttestről a haladó gépkocsik a sáros vizet két-három méter magasra is felcsapják, pedig állítólag van csatorna is, de az a hülye víz mindig az úttest mélyebb részei felé igyekszik, és az útfelület romantikusan gidres-gödrös,  mint a pufók angyalkák orcája a templomi oltárképeken! 

Na de van hagyományőrző "EMESE"park, és most, hogy már itt a tél is, éppen időben elkezdték a szennyvízbekötési és aszfaltozási munkákat is. Hát igen, a hagyományőrző park csinosítását csak tavaszi, vagy nyári időben lehet elvégezni, a többi kinti kevésbé fontos munkára ott a késő ősz, meg a tél. 

Szóval az a helyzet, hogy hivatalosan és gyakorlatilag nincsenek rászorulók, ha meg mégis csak vannak, hát majd az idő megoldja a helyzetet. Előbb-utóbb vagy a karitatív szervezetek lehetőségei, vagy ők, a rászorulók  fogynak el. Viktorunknak minden opció elfogadható. 

Gondolom, ilyenkor Sem(töm)jén Zsolt, az üldözött keresztények megüdvözült mártír mosolyával arcán, a főnöke felé rebegi áhítattal telve, hogy ÁMEN! 

Magyarország, 2012, 12. 10.

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

Miről is írhatnék...?!

Mit is írhatnék?!

Azon gondolkodom már egy ideje, hogy miről is írhatnék, ha  a mai itthoni belpolitikai élet és a mindennapok viszontagságairól, a honi szociográfiai helyzet antiszociális állapotáról a jelenleg uralkodó helyzet miatt vajmi kevés lehetőség mutat a pozitív változás irányába.

Tegnap is megnéztem egy videó riportot az „Index”-en, ami egy-két hajléktalannal készült annak apropójából, hogy Orbán Viktor nem tartja életszerűnek az Alkotmánybíróság döntését miszerint egy, a hajléktalanokat sújtó jogszabályt hatályon kívül helyeztek a bírák.

Vajon mi nem életszerű ebben a döntésben, nincsenek is hajléktalanok, vagy ezek csupán csak jól álcázott színészek, esetleg „agent provocateur”-ök, akik szándékosan akarják lejáratni az egyébként teljesen humánus kormányintézkedéseket? Vajon véletlen-e, vagy életszerűtlen-e az egyik megkérdezett - egyébként nagyon értelmesen fogalmazó - hajléktalan villamoson ellelesett beszélgetése, amint öreg, idős asszonyok azt találták mondani, hogy odaadják Orbán Viktornak a havi negyvenhétezer forintjukat, csak adjanak nekik egy tablettát, amitől „elalszanak” és nem lesz több gondjuk a megélhetésre?!

Sorolhatnám még a hasonló, lehangoló és nagyon elszomorító példákat, mert ma többségében azok vannak. Nagyon kilóg a „lóláb” a tervszerű létszámcsökkentés szándékát illetően. Egyre több intézkedés mutat abba az irányba, hogy a munkában megöregedett és megbetegedett emberek csak kényelmetlen terhet jelentenek a soha nem öregedő és kellően megtollasodott társadalmi rétegnek, és ennek a helyzetnek a „tarthatatlanságáról” próbálják meggyőzni az amúgy nem túl „tollas”, de még munkára-hadra fogható többséget is, a nyomorultak a gyengék, az elesettek és betegek ellen hangolva őket. A hárommillió koldus országa akkor volt ez a hon, amikor a létszámunk még jóval nagyobb volt, most nem egészen tízmillióan vagyunk, de megint itt tartunk.

A megélhetési politika mindennapi nagyágyúi tesznek róla, hogy ez így legyen, és még ebből is ők jönnek ki jól anyagilag. Az emberek többségére csak akkor van szükségük, ha nekik hasznot hajtanak akár gazdaságilag, akár politikailag (lásd. Választási kampányok idején). Azután „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” a fenébe, vagy bárhová, csak itt ne legyen láb alatt, egyébként is rosszul mutatnak a nyomorultak a „nemzet karácsonyfája” alatt.

Na ja, az árjamagyar nemzet: - jut eszembe Deusch(magyarosan:Dajcs) Tamás, vagy Dr. Schmitt (magyarul, a nemzet golyóstolla) Pál vezetékneve echte árjamagyar származásra utal. Vagy talán a kakukkmadár beletojt a szép Turulmadarunk fészkébe? És akkor még nem is említettem a jónevű „Sem(ember)semtömjén” Zsolt úr őfőméltóságát, hogy a keresztényi együttérzés fő zászlóvivőjéről is szóljak már egy-két dicsérő szót.

Igaz a Bibliát nem biztos, hogy jól ismeri, sőt megkockáztatom, hogy az Ószövetséget sem biztos, hogy meg tudja különböztetni az Újszövetségtől.

Ő az, aki maréknyi csapatával belekapaszkodott az egykori kissé hippi kinézetű ifjak túlméretezett zakójának szélébe, és egy kis segítséggel bevitorlázott a parlamentbe, ahová önerejéből a büdös életben nem került volna be, és most ott liheg a „gazda” hátulsó fele mögött, mint valami „Golam” a „Gyűrűk urából”. Nos, ezekről már nincs is mit írni, kár az időért, a gondolatért, egyáltalán mindenért, amit erre a díszes színtársulatra pazarolnék.  Felesleges mivoltukat, ártó, nemzetvesztő, népirtó tevékenységüket a történelem (ha még lesz) a méltó helyre fogja pottyantani. Gondolom, jó magasról!!!

Magyarország, 2012-12-07

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

Felhívás...

Felhívás minden banki ügyfélhez!!!

Telefonos banki ügyintézők napi szurka-piszkái

Avagy „a csecsemő bosszúja”

Egyik közeli ismerősöm majd minden nap hosszasan panaszkodik egyes banki alkalmazottak bosszantó, sőt, már-már pofátlan telefonhívogatós gyakorlatáról.  Egyesek szinte már sportot űznek abból, hogy az ügyfelet kora reggeltől késő estig (7:00-21:00-ig) hívogatják, hogy el ne felejtse, pár nap múlva esedékes az ilyen-olyan befizetési kötelezettsége. Sőt nem egy alkalommal a már határidőben befizetett összeget kérték számon, mondván, hogy ők még nem látják a könyvelésben. Bezzeg amikor kiderült a banki alkalmazott tévedése, mert a saját könyvelőik lassan dolgozták fel az adatokat, esze ágában sem volt elnézést kérni a jogtalan zaklatásért. Ezeket a telefonálási költségeket is érvényesítik a bankok az ügyfelekre hárított költségeikben? Nem tudom elhinni, hogy a bankok ügyintézőinek az ilyen viselkedés benne van a munkaköri leírásukban, mert a bankokat reklámozó filmekben, az ügyintézők bájos babamosollyal az arcukon, nagyon megnyerően ecsetelik a bankjuk ügyfélbarát voltát.  Hát, ami azt illeti, valószínűleg nem ezek az ügyintézők szerepelnek a reklámban.

De ha ez a viselkedés, ez az agresszív módszer mégis előírásként szerepel az ügyintézők munkaköri leírásában, akkor ajánlom a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének figyelmébe, vizsgálnák meg, ez a gyakorlat vajon mennyire EU kompatibilis? Mert ez már-már kimeríti a pszichológiai terror fogalmát. Már az a gondolat is megfordult bennem, hogy ha engem hívna fel egy ilyen ügyintéző, akkor közlöm vele, hogy: „-tájékoztatom a tisztelt ügyintézőt, hogy beszélgetésünket magnóra veszem, és szükség esetén felhasználhatom az ügylet rendezése érdekében”. Kíváncsi lennék az arcára, amikor meghallja.

Mindenesetre ezúton hívok fel minden jogtalanul és feleslegesen vegzált banki ügyfelet, fogjunk össze itt a Facebook-on ez ellen az ízléstelen, és lélekromboló, terrorizáló banki gyakorlat ellen. Kényszerítsük rá a bankokat a tisztességes és ügyfélbarát viselkedésre. Biztosan találunk módot, hogy akár a nyilvánosság erejével, akár a PSZÁF, segítségével, vagy a fogyasztóvédelmi hatósággal rá tudjuk kényszeríteni a bankokat a tisztességes viselkedésre. Hogy egyszer és mindenkorra tanulják meg, mi a jómodor?!

Magyarország, 2012-11-21

Kollányi Ferenc,06 30/408-9830/f.collany@gmail.com

Minek nevezzelek...

Minek nevezzelek?

Amikor ennek a bántalmazott csöppnyi kislánynak a fényképe itt a közösségi oldalon megjelent, előbb egy iszonyúan hatalmas sajnálat, majd gyilkos düh fogott el. Milyen alapon nevezi magát az embernek, aki ilyen rémtettekre képes?! Hogy meri kitenni a lábát az utcára, hogy van mersze emberek közé menni, és magának emberi jogokat követelni. Mára a gyilkos dühöm szégyenné változott. Szégyellem magam, hogy ezzel a gazemberrel egy fajba tartozom, az emberi faj családjába. Azt nem mondom, hogy ez az alak egy állat, mert az állatokat nem akarom megsérteni. Több a humánum bennük, mint bennünk, emberekben. Egy állat ilyet nem tesz, az állat védi a „gyermekeit”, csak akkor öl, ha szükséges az életben maradásához. Ha az életét védi. És ha éhes is, csak annyit „fogyaszt” ami nem okoz környezeti károkat. Mi bezzeg ölünk, ha úgy tartja kedvünk, vadászunk, ha kell, ha nem, csupán passzióból. És erre azt mondjuk, sportvadászat. Megcsodálunk egy mezei virágot, azután szívfájdalom nélkül letépjük. Morbid a hasonlat, de azért megkérdem: miért nem tépjük le szeretett barátnőnk, barátunk kezét, hogy otthon tápoldatba rakva akkor is megfoghassuk kedves kacsóját, amikor tőlünk távol van?! Esetleg tanulhatna a barbár „urbánus civilizáció” az Amazonas menti kis népcsoportoktól, akik csak annyit vesznek ki a természetből, hogy az gond nélkül pótolhassa a hiányt. Nem zsákmányol ki semmit és senkit. Mi, un. kultúrlények csak pusztítani tudunk, és mint a fénykép bizonyítja, bántalmazni a gyengét, az elesettet, a visszaütni nem tudót, az ártatlant. Mintha a saját bűnünket rajtuk akarnánk leverni. Tulajdonképpen nagyon is jellemző, hogy egyesek úgy aposztrofálják az emberi fajt, hogy a tápláléklánc csúcsa. Próbáljunk végre a józan értelem csúcsa lenni, és tudomásul venni, hogy mi csak egy jelentéktelen, de nagyon kártékony része vagyunk a világunknak.

Szégyellem magam, hogy ehhez a kegyetlen és kártékony fajhoz tartozom. Elnézést kérek minden élőlénytől a nevükben is!!!

Magyarország,2012-11-18,

Kollányi Ferenc,06 306408-9830,f.collany@gmail.com

WebRep

Általános minősítés

Ez a webhely nincs még minősítve

(nincs elég szavazat)

A cölöp-teknős

 A cölöp-teknős!

Miközben a falusi orvos egy 75 éves paraszt bácsi sérült kezét varrta össze, gondolta, beszélget egy kicsit az öreggel.

Valahogy Orbán Viktor került szóba.

Az öreg paraszt így szólt: "Tudja doktor úr, a Viktor egy cölöp-teknős."

Az orvos nem értette a meghatározást, így megkérdezte az öregembert, hogy mit jelent a "cölöp-teknős".

"Hát, tudja, amikor az ember egy vidéki földúton haladva meglát egy kerítéshez rögzített cölöpöt, melynek tetején egy teknősbéka egyensúlyoz, az egy cölöp-teknős," - magyarázta az öreg paraszt.

"Tudja, doktor úr, a teknős nem került fel oda csak úgy magától. De mivel látta a doktor arcán, hogy nem érti a dolgot, tovább magyarázott.

A teknőc nagyon jól tudja, hogy ez egyáltalán nem az ő helye. Valamint fogalma sincs arról, hogy mit tegyen, amíg ott fenn van, mivel sokkal magasabban van, mint amit képességei megengednek. És az ember egyébként is elgondolkozik azon, hogy ki volt az a hülye, aki a teknőst oda feltette."

Árgyélus hívők, erre varrjatok gombot!

Magyarország, 2012-11-18

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830/ f.collany@gmail.com

Hatalmi téboly a köbön

Hatalmi téboly a köbön!

Éppen tegnap olvastam egy megdöbbentő hírt az interneten. A Fővárosi közgyűlés bizottsága határozatba foglalta, hogy a Flórián téri aluljáróban, az esti órákban, a legritkábban használt területen, tilos a rászorulóknak ételt, meleg italt, és meleg, télies használt ruhákat osztani ezen a nyílt, és mindenki tulajdonát képező közterületen!!!

Azaz, olyan kategória a Fővárosi lakosságban nincs, hogy „rászorulók”. Ezt, tessék egyszer és mindenkorra megjegyezni. Itt, ebben az Európai Uniós gyöngyszemben csakis jómódú árja-és vérmagyarok laknak, akik a hatalmas és jóságos „Turulmadár” védőszárnyai alól huhognak a „csőcselékre”.

Aki nem veszi tudomásul a közgyűlés eme jegyzőkönyvbe foglalt, nem is leplezett, szegényellenes határozatát, az legalábbis, mint közellenség kezelendő és könnyen áristomba kerülhet, illetve majd „valakik által, valahol nyilvántartott listára, és akkor majd jól megnézheti magát.

Még tiszta szerencse, hogy egyenlőre nincs statárium az egyre jobban elszegényedő hazánkfiai ellen, mert akkor vészesen lecsökkenne a lakosság létszáma, és nem lenne kiket közmunkára fogni, vagy széklábat faragtatni, esetleg egyéb, magas „szaktudást”, vagy több diplomát  igénylő elfoglaltságot találni az állás nélkül maradó tanároknak, pedagógusoknak, idősebb mérnököknek, szakembereknek, vagy az egyszerű kétkezi munkásoknak.

Persze az éppen regnáló, most még hatalmon lévő urak birtokain lesz elég cseléd, napszámos, és egyéb szükséges munkáskéz. Az Orbán, a Csányi, a Demján, a Kocsis, vagy épen a Budai birtokok nem maradnak közmunkások nélkül Hiszen a magánbirtokok tulajdonosait nem a munka világára teremtették, arra ott az „aljanép”, és egyébként sem szoktak ezek a finom, úri kezek a munkához. Maximum ahhoz, hogyan kell megkapaszkodni az „uborkafán”, de ezt meg lehet szokni, ugye?! Mert ahogy a Lázár féle, mára már szállóigévé lett kijelentés is szól: „-Mindenki annyit ér, amennyije van”!  Bár én ezt úgy értelmezem, a mai közállapotokat és az „unortodox” politikai erőket figyelve, hogy eufémizmus nélkül ez egész egyszerűen annyit jelent, ki mennyit tudott összelopni a közösből a mi terhünkre, akik nem voltunk a „húsosfazék” közelében. Persze azt is kétlem, hogy egyesek (főleg akiket érint) azt sem tudják, mi a fene az „eufemizmus”. Nos, a gyengébbek kedvéért, ez egy olyan kifejezési mód, ami a használt szó tényleges tartalmát finomkodóan, úgymond, szalonképesebben határozza meg, de azért a lényegen ez mit sem változtat.

Tulajdonképpen hazánk történelmére visszatekintve, (bármely korszakra) mindig is jellemző volt, - néhány kivételes személyiségtől eltekintve,- az uralkodó osztályok gátlástalan, kapzsi életmódja. A szegények sorsával mit sem törődő, dőzsölő uracsok hagyománya ma, a harmadik évezred elején éppen olyan élő, mint századokkal ezelőtt.

Ez mit sem változott. Stabilabb, mint az egyiptomi piramisok, vagy az ókori építészet bármelyik, évezredek múlását is kiálló remekművei. Hol vannak ezek a múltbéli csodák a mi „turulmadaras”, árja-és vérmagyaros hagyományaink „messzevilágító, a más nemzeteknek utat mutató hatalmas” tornyaitól?!  Azért még szerencse, hogy nem minden országnak vannak ilyen gátlástalan „hagyományai”. De az kétségtelen, hogy a „magyar faló” a trójai mintájára,  már sikeresen becsusszant a küszöb alatt az Európai Unió előszobájába, és most vakarhatják a szerencsétlenek a fejüket, hogyan lehetne ettől a „zabolátlan zabzabálótól” megszabadulni, amíg nem késő.  Persze azt már ők is megtanulhatták volna ennyi idő alatt, hogy az ellenség mindig belülről bomlaszt a leghatékonyabban. Tetszettek volna egy kicsit körültekintőbbek lenni, most nem fájna az a fránya buksi.

Kicsit messzire kanyarodtunk a Fővárosi közgyűlés bizottságosdijától, de azt azért jó lenne, ha nem felejtenénk el, hogy minden mindennel, és mindig összefügg. A szinapszisok végtelen számát már az egyetemeken is oktatják.

(ha van még néhány, bár Rózácska nagyon igyekszik). És még egy apróság: tudom, a facebook-ot nem csak az önreklámozó, csajozó, hapsizó, bulista, ismerősöket keresgélő felhasználók olvassák. Néha olyanok is belenéznek, akiket talán érdekel a közélet. De az szinte biztos, hogy amerikai mintára, a hazai tikosszolgálatok erre beosztott dolgozói is rajtunk tartják a szemüket. A „Nagy Testvér” figyel, persze kaptak erre a célra párszáz milliót, a mi pénzünkből!

Magyarország, 2012-11-15

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

  

Kedves közösségi oldal használók

Kedves közösségi oldal használók!

Most az egyszer, legalább addig, amíg mód és lehetőség van rá, próbáljuk meg arra használni ezt a lehetőséget, amit a „Facebook” nyújt, hogy szervezzük meg a nemzeti összefogást pártérdekek nélkül! A saját és az utánunk jövő nemzedékek érdekében, a leendő, vagy már meglévő gyermekeinkért, unokáinkért, déd –és ükunokáinkért, hogy egy élhetőbb országban legyen módjuk ÉLNI!!! Hogy normális, emberhez méltó körülményeket teremthessünk, és ne az határozza meg az ember értékét, hogy mije van, mit, mekkora tárgyi, anyagi  vagyont tudott összeharácsolni eddigi élete során. Hanem az, hogy mi van a fejében, a lelkében, hogy mit csinál, a meglévő tehetségét mások hasznára, örömére tudja –e kamatoztatni!

Itt az idő, hogy végre tegyünk legalább annyit itt a Facebook-on, mint tavaly, az arab tavasz idején az egyiptomi nép. Nem hiszem, hogy mi magyarok nem lennénk képesek annyira, mint az általunk kissé érdemtelenül lenézett arab nemzetek. Most ne az legyen az általános cél, hogy tudassuk ismerőseinkkel, mi a kedvenc ételünk, italunk, kocsink, nőink, fiúink, vagy egyéb rendkívül érdekfeszítő magánéleti örömeink-bánataink.

Most ne a magunk egójának a fényezésére használjuk kizárólag ezt a megnyilvánulási lehetőséget. Ez egyszer ne önmagunkkal legyünk csak elfoglalva, most ez nem a magamutogatás, az öncélú reklámozás ideje! Próbáljunk adni egy értelmesebb célt is az életünknek, ezen a fórumon!

Üdvözlettel minden facebook használónak!

Magyarország, 2012-11-05

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

Nyílt levél az "összefogáshoz", Bocsánatot kérek...

Nyílt levél az „ összefogáshoz”!  Bocsánatot kérek….!

Bocsánatot kérek az olvasóimtól, amiért a legutóbbi, „A gyanú árnyékában” című írásomban előre féltettem a „Milla” egyesület által október 23-ára szervezett tömegmegmozdulást, egy esetleges pártszerű demonstráció lehetőségétől. Nagy örömmel láttam, hogy a résztvevők teljes mértékben megértették a szervezők szándékát, és a félelmem alaptalannak bizonyult. A rendezés, mint ahogy a közönség is, profi volt! Gratulálok!!! 

A változást akarók éretten, állampolgári nagykorúságról tanúskodva, rendkívül szimpatikusan és fegyelmezetten viselkedtek a rendezvény egész ideje alatt. 

Ellentétben a „Magyarok világszövetsége” nevű társasággal, akik hatósági engedélyt kértek és kaptak egy állítólagos rendezvény megtartására, a Semmelweis utca és az Astoria által határolt területre, a „Milla” rendezvényével azonos időpontra! „-Nehogy már a „Milla” szimpatizánsainak legyen elég helyük”-! Erre a területre fel is állítottak egy üres színpadot, amin egy teremtett lélek nem volt, csak hangosító hangtechnikai berendezések, és amikor egy-egy szónok a nagygyűlés résztvevőinek ki akarta fejteni hangosan a gondolatait, ők (mármint a „Magyarok világszövetsége”) rögtön bekapcsolták a hangosító berendezéseiket, hogy dobok dübörgésének bejátszásával megzavarhassák a szónokokat.

Ez a primitív, és rendkívül rosszindulatú próbálkozásuk nem érte el a célját és a békés tüntetők végig kitartottak a rendezvényen, amely az alig leplezett rosszindulatú hatósági szándék ellenére jól láthatóan hatalmas tömeget mozgósított.

A jelenlévők nagy egyetértéssel és szimpátiával fogadták a szónokokat, és az általuk elmondottakat. Úgy érzem, most végre elindulhatunk az oly régen vágyott helyes úton, megvalósulhat az összefogás egy közös célért, egy élhető Magyar Köztársaságért. Ahol a gazdasági szakemberek nem pusztán a személyes hatalomvágyó pártkomisszárok érdekeinek bábujaként lesznek kénytelenek, a pártkatonáknak tetsző „gazdasági döntéseket” hozni.

Bajnai Gordon, Juhász Péter és Kónya Péter, valamint Tamás Gáspár Miklós és Ungvári Rudolf szavai az értelmesen gondolkodó demokrata érzelmű emberek régóta vágyott, de ki nem mondott gondolatait, végre hangosan és közérthetően tolmácsolták, mind a jelenlévők, mind a most még hatalmon lévő kormány és vazallusai felé.

Igen, igen, igen, összefogás kell! De nem csak a kormány leváltására, hanem rezsimváltásra is! 

Újra ki kell építeni a demokratikus, kulturált politizálás rendszerét.

Bár egyes politikai szereplővé előlépett pártvezérek láthatóan nagy ellenszenvvel viseltetnek az új alakulat irányában, nekik is meg kell érteniük, hogy csak az összefogás vezethet igazi hatásos, és hathatós eredményre a jelenlegi rezsim ellen. Itt nem elég az egyszerű többségi győzelem, kétharmados többség kell, mert a Fidesz által telepített időzített bomba jellegű „genetikailag módosított”  törvényeket a jelenlegi érvényben lévő szabályok szerint csak így lehet lenullázni, különben az összes lényegi javaslatot meg tudják akadályozni a Fidesz (remélhetőleg akkor már ellenzékben lévő) képviselői, és így ellehetetlenítik egy rendezhető élet lehetőségét. Mindenkinek el kell mennie szavazni, ha tényleg változást akarunk, függetlenül attól, hogy milyen új pártalakulathoz kötötte magát. Most még ne akarjon egy politikai babérokra törő „messiás” sem hatalmi osztozkodást már jó előre.

Azt a disznót még fel sem hizlalták, még le sem vágták, aminek a sonkái fölött már marakodnának egyes „népvezérek”. A szakembert igénylő funkciókat, és a pusztán politikusi  teendőket egymástól különválasztva, a helyükön kell kezelni. És mégegyszer mondom, ebben az országban most nem (de később sem) politikai káderkatonák kellenek a vezetésbe, hanem igazi, szakmájukat magas szinten értő és művelő szakemberekre van szükség. Az, hogy egy ilyen szakember milyen beállítottságú, az a saját lelkiismeretének a dolga, de a munkájában soha ne befolyásolja a pártszimpátiája, mert könnyen a pártja diktátumainak hatása alá kerülhet. Márpedig  egyszerűen fogalmazva, a gazdasági szakember foglakozzon a munkájával, a politikusok pedig csak játszadozzanak a saját „homokozójukban”, de ne a mi költségünkre és rovásunkra. (egyáltalán tudja valaki, hogy mi szükség van rájuk, vagy csak saját maguknak kitaláltak egy ránk nézve  igen veszélyes„játékot”?!)

Az alkotmányunk, a törvényeink, a jogalkotás, a parlament, az ország, és a nép, ne lehessen soha többé kisszerű, önző, hatalomvágyó diktátorok, megélhetési, politikai szélkakasok és kiszolgálóik játékszere.

Hiszek abban, hogy ez a nép, a demokratikus érzelmű többség, felelősen tud gondolkodni, és cselekedni. Hiszem, hogy minden pozitív változást akaró ember, pártszimpátiájától, pártállásától függetlenül megérti, csak összefogással, közös akarattal lehet leváltani ezt a kormányt, és alapjaiban megváltoztatni, eltörölni a jelenlegi rezsimet.

 Úgy, hogy a hibás alkotmány, a törvények, jogszabályok újraalkotásához szükséges parlamenti közakarat egy masszív szövetséget, egy erős egységet alkothasson.

Hiszem hogy a fékek és ellensúlyok, a civil kontroll, féken tudja tartani az esetleges túlapásokat. Hiszem, hogy a képviselők nem pártérdekek mentén, saját egyéni előremenetelük érdekében fognak ücsörögni a parlamentben, hanem azok érdekében fognak dolgozni, akik odaküldték őket.  Amennyiben saját hibájuk, nemtörődömségük okán nem végzik jól a munkájukat, bármikor visszahívhatóak lesznek, mint ahogy egy hibásan dolgozó, nép-és haladásellenes kormánytól is meg lehet vonni a bizalmat. 

Ha mindezek jól és kellő időben működnek, akkor már lehetőség nyílik egy élhető Magyar Köztársaság fennmaradására és gyarapodására! 

Magyarország, 2012-11-06

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com

      

Hofi Géza lbúcsúevele Orbán Viktorhoz....

 „Mondom a magamét, csak legyen, aki meghallja!”
Nem én mondom, HOFI GÉZA mondja….! Ma!
(2010. szeptember. 22.)


HOFI GÉZA búcsúlevele,
NEM! (Ez így, nem lesz jó!)
Inkább:
Búcsúztató levele, ORBÁN VIKTOR-nak.(-tól.)
(Nyelvtanból, sose voltam jó! „Átcsúsztam!” – az érettségin.)

Egy kis személyes, bevezető gyanánt:
Tudjátok, 2002-ben hagytalak itt, TITEKET. Vérző szívvel, és dühösen!
Dacból!
Emlékeztek, a Testnevelési Egyetemen elhangzottakra?
A „gyújtó hangú” beszédre?
(Hozzáteszem: A HAZA, azóta is, „lángokban áll”! Meg: „Puskapor-szag” van!
Érzitek!?)
Meg, a „HAZA, nem lehet ellenzékben!” – mondatra?
KI mondta? És főleg, miért?

Csak hogy tudjátok: Ez volt az a pont, amikor NEKEM, elég volt! Betelt, a pohár!
Az ÉN idegeim, sincsenek ám kötélből, no meg a szívem is! EZT, már nem bírta.
Elszakadt! Ez is, meg az is!
És, nem csak NÁLAM!

„Milliók, egy miatt!” – írta Madách.

És milyen igaza volt!

VIKTOR.

Figyeled, a finomságot!?
Csak semmi „laca-faca”. Semmi Miniszterelnök ÚR!
Semmi ÚR!
(Mert tudod, Úrnak, annak aztán „születni kell!” Ő meg…, hát…, nem!)
Nem is Kedves, meg nem is Tisztelt!
Mert hát mit is tököljünk, ezen az apróságon!
Hát neeem?
Legyen, akkor csak úgy egyszerűen, tudod, úgy „kőbányaiasan”, csak: VIKTOR.

Ahogy OTT mondják: „Nesze ba…. meg!
Ezt kapd ki!” Nem, nem tévedés! Ez itten, valóban, egy „búcsúztató levél”!
ÉN, HOFI GÉZA, búcsúzom most TŐLED, és búcsúztatlak TÉGED – örökre!
Mondhatni: VÉGLEG!

Bevezetésnek, egy rövid kérdés, csak, hogy megadjam az alaphangot: VIKTOR,

TE, még midig azt hiszed, hogy TE küldted haza, az oroszokat…?
(JÓ, tudom, helyesen: Az ideiglenesen, hazánkban állomásozó,
baráti, szovjet csapatokra gondoltam. Csak azért, nehogy má, félreérts!)

NO!
Akkor, ha jól érzem, akkor már kellő szinten van az adrenalin, kezdjük!

Tudod VIKTOR, ha úgy igazán frappánsan, úgy „hofisan” akarnék TŐLED elbúcsúzni, akkor egy mondatban, csak annyit mondanék:”VIKTOR fiam, na most már aztán, menj a p…..a!”

DE!
Nem teszem!
Tudod miért? Mert NEKEM, volt gyerekszobám, nem úgy, mint NEKED!
Meg, gondolok, a szegény „nyomdafestékre”, is,
no, meg a CENZ-re, meg az URA-ra is.
Na, meg még azért is, mert finom vagyok, és nőies.
Arról már nem is beszélve: Nem szeretem, sőt, kifejezetten útálom,  a csíkos ancúgot! (Listán vagyok már? Nálatok?)

Mindezeket figyelembe véve: Inkább egy kicsit hosszabb, no meg „körmönfontabb” leszek.
Tudod? Egy kicsit „csúsztatok”, meg körülírom…!
Azt, még talán lehet…? Talán!? Esetleg!? Mééég! Meddig?

Mikor történt?
Mikor, és hol döntötted el, hogy „rárontasz” a nemzetedre?
Találgassak?
Talán már akkor, amikor eldöntötted: Politikus leszel, és nem focista?
Megsúgom – rossz döntés volt!
Focistaként, talán, még vitted volna, valamire. Bár, ha így alaposabban belegondolok, a sportban a küzdő felek, ellenfelek, és nem ellenségek!
Lehet, hogy még OTT is, gondjaid lettek volna!?

Vagy, amikor Antall József, „meglátta” BENNED, az utódját?
Mit ne mondjak: Tévedett! (Emberi dolog.)

Vagy, a „székház-ügy” kapcsán?
Simicskával összedugtátok, okos kis buksitokat, és ketten eldöntöttétek: Ez lesz, és punktum!
„Oszt, jónapot!”

Vagy, Torgyán váltotta ki BENNED? Tőle, kitelik! Még más is.

Vagy, a „megízlelt” hatalom, váratlan elvesztése váltotta ki?

KI tudja?
Szerintem: Csak és kizárólag TE.
(TE, meg hülye lennél elárulni, a „titkot”!)
Nem is találgatok tovább, minek. Értelme, már úgy sincs!
Maradjon: Titok. A TE titkod.
(The SECRET!)
A történelem előtt – előbb, vagy utóbb – úgy is el kell számolnod vele!

Mert csak, hogy tudd:
A magyar történelem során – török, tatár, labanc, orosz, … – még senki, hangsúlyozom SENKI sem okozott akkora, - mát nem  csak „lelki” - sérülést, ennek a jobb sorsra érdemes, szegény magyar nemzetnek, mint éppen TE!
Lázító, hataloméhes tevékenységeddel – TE, és csapatod – elhintetted a gyűlöletet, megosztottad az országot, a családokat, a barátokat…!

„A minél rosszabb, annál jobb!” – elve érvényesült, miattad, éveken át. Csak és kizárólag, miattad!
És, Kinek lett jobb? NEKED?
És miért? Csak és kizárólag a hatalomért!?
Nem drága ár ez…, egy kicsit…???
NEKED, biztos nem, de az országnak!

„Milliók, egy miatt???”
Ez, az ÉN szerény, „magánvéleményem” – RÓLAD – de bizonyos vagyok abban: Nem vagyok egyedül!

ŐSZÖD.
Balaton-őszöd. Mond ez NEKED valamit?

Bizonyos vagyok benne: IGEN.

TE ne tudnál róla? Hiszen, az egész ügyet, TE robbantottad ki!
És, TE időzítetted!
Ne tagadd, hiszen ez már nyílt titok!
Sikeres volt?

NEKED, bizonyosan! És az országnak is!?
Azt, már kétlem!
Tudatában vagy annak, milyen pozitív folyamatokat akasztottál meg?
Ráadásul: SZÁNDÉKOSAN!

Tudod, a történelem előtt, majd EZZEL IS, el kell tudnod ám majd számolni!

Menni fog? TE tudod!

Mindenesetre, egy dolgot, egy nagy igazságot, jól jegyezz meg:

„Egy embert, be lehet csapni.
Sok embert is, be lehet csapni.
DE!
Sok embert, sokáig nem lehet becsapni!”

JÓ, ha tudod!
Mert kétszer, ugyanabba a folyóba, nem lehet bele lépni!
(Tudod TE ezt, illetve: Tudtad! Csak már elfelejtetted!)

Mert azt, még TE sem gondolhatod komolyan – Kedves VIKTOR – hogy ugyanazt a „módszert”, amivel ellenfeledet éveken keresztül vádoltad, és ezzel lejárattad, TE majd büntetlenül folytathatod, és alkalmazhatod!

„Csaltak!
Meg, hazudtak, reggel, délben, meg este!
Hazudtak: Éjjel-nappal!”

És TE?
Mikor néztél tükörbe? Utoljára! És mit láttál?

És, tetszett, amit láttál?

Tudod VIKTOR, most van az a pont – bevallom – amikor emberileg, sajnállak! Be vagy kerítve, rendesen, és nagy szarban vagy!
De, tudod ezt TE is!

Vagy, még csak érzed? Vagy még azt se, mert elvakít a hatalom?

Mert most jön majd, a „tetemrehívás”!

Amikor már nem csak dumálni, meg rombolni kell, hanem építeni.
Amikor, be kell tudni váltani – az egyébként teljesíthetetlen – ígéreteket.
Nehéz ügy lesz! Lukat beszélni, az üres hasakba!
Azoknak, akik „csodát” vártak TŐLED, és akik hozzá vannak szoktatva – általad – hogy kimenjenek az utcára, ha valami nem tetszik nekik.
Most, ki fog derülni, fehéren-feketén: „A király, meztelen!”
Ki fognak menni!
A „cirkusz” – az már meg volt, most kellene következnie – a „kenyérnek”!
De!
Megsúgom: Nem fog menni! Reménytelen!
TE, nem fogod tudni megcsinálni, azért, mert nem értesz hozzá.
TE, csak rombolni tudsz, de azt nagyon!
Barátkozz a gondolattal, mert most kezdődik el: A bukásod!
Jó, ha tudod!
Ez a búcsúztató levél is, azért született. Hogy, ÉN legyek az első.

Felértél a „csúcsra”, ahonnan csak egy út vezet: LEFELÉ! és minél magasabbra törsz, annál magasabbról fogsz majd lepottyanni.
Mert TÉGED is utol fog érni, a diktátorok tipikus sorsa.
Mert bukni fogsz – és nagyot – az, „kódolva” van!
Rövidesen, talán már tavasszal, TE is meg fogod kapni:

„Monnyon le! ORBÁN VIKTOR, monnyon le!”

No meg,

„VIKTOR, takarodj!” – belegondoltál már?

Tudod, ÉN, a helyedben, már most megírnám, azt a „három borítékot”, amit a bukásukat érző vezetők meg szoktak tenni.
Nem gondolod?

Nem vagyok jós, meg jövőbe látó, sőt, bölcs se, de közeli bukásod „benne van a levegőben!” Tudod, mint a „puskapor-szag!”
És borítékolom: A végén, szabályosan menekülnöd kell majd, még az országból is! Jó, ha felkészülsz rá!
Vagy, már meg is tetted?

Vagy netán tévedek? Vagy a „jól-értesültek” tévednek?
Mert, állítólag – bölcs előrelátással – vettél egy szigetet, Görögországban.
Erre szokták mondani: ÜGYES!
Mert, ami Napóleon esetében Szent-Ilona szigete volt, az lesz majd NEKED, a görög sziget.
Csak ŐT vitték!
TE pedig majd, „önként, és dalolva” fogsz, menekülni, ODA!

Hogy fogod elnevezni? VICTORY, vagy netán Szent Orbán?
Vagy már van neki, valami más, szent neve?

Tudom, közöm nincs hozzá, csak kérdezem!
Kíváncsiságból!

Bár, belegondolva – akkor már – a „kutyát sem fogja érdekelni!”
Akkor engem is, minek?
Tudod: Nem lesz „hírértéke!”
Mert, múlttá válik!

Mint ahogy TE is! Felejthető múlttá!


NO! Csááá!

A felejtés legyen, VELED!


Lejegyezte:

Pacis
Lovas László,
úgy is, mint, HOFI GÉZA „magyar hangja”

A fenti „levél”, mint az a keltezésből kitűnik, még 2010 szeptember 22-én íródott Lovas László „tolmácsolásában”, ám az aktualitása ma sokkal nagyobb, mint annak idején, amikor ez a „levél” íródott!!!

Elnézést kérek a mű szerzőjétől, hogy előzetes beleegyezése nélkül teszem közzé  (változtatás nélkül) a levelét, saját blogomban, és nagyon remélem, nem fog ezért megorrolni rám.

 Sajnálom, hogy ez nem nekem jutott eszembe, de a szellemisége pont beleillik az eddigi saját írásaimba

Újra közzétette: Kollányi Ferenc 2012-10-17-én

( Mint a mondás tartja: ismétlés a tudás anyja)

A gyanu árnyékában...

A gyanú árnyéka, avagy egy amúgy értelmesnek indult kezdeményezés margójára!

Hallgatom a rádiót. A „Milla” nevű, mára már egyesület, szándéka szerint, egy pártjelképek nélküli tömegdemonstrációt szervezett 2012-október 23-ra. Reménykedtem, hogy egy pártokon túlmutató tömegdemonstráció felrázza a jelenlegi diktatúrával egyet nem értő, maguktól mozdulni nem merő, szegény, és kevésbé szegény emberek, meg a megnyomorított „középréteg”, és az értelmiség tömegeit, párthovatartozásuktól függetlenül.

Mindazokat az embereket, akiket ez a határozottan fasisztoid jelleget öltő hatalmi arrogancia nap-nap mellett megnyomorít, akiknek az életére csak addig van szüksége ezeknek a hazug és képmutató, hatalmi tébolyban szenvedő politikusoknak, amíg az éppen időszerű választásokon a nekik kedvező szavazataikat megkapják tőlünk, azután nagy ívben tesznek a fejünkre.

És most szomorúan kell tapasztalnom, hogy a nagy „egyetértés” csak látszat. Valójában egyes tüntetők, úgy tűnik, nem értették meg az alapgondolatot, és egyes pártok a saját politikai „pecsenyéjük sütögetésére akarják felhasználni ezt, az alapjában véve jó szándékú megmozdulást.

Az természetes, hogy mindig szükség van egy korrekt, hiteles és művelt, jó retorikai képességekkel, és személyes kisugárzással rendelkező, szószólóra. Hiszen az emberek jelentős része nem tudja szabatosan szavakba önteni a gondolatait, és ezért bízik meg olyan embert az akarata tolmácsolására, aki egyrészt képes erre, másrészt rendelkezik azzal a tudással és tapasztalattal, ami szükséges egy megbízható és tisztességes „népképviseletre.

De ez nem azt jelenti, hogy akkor most a különböző névre keresztelt „szekértáborok” rejtekéből, minden önjelölt néptribun, magát professzionális „ordibátornak” képzelő, sandaképű hatalmi árnyék, hirtelen előbújjon, és magához ragadja úgymond, a „forradalom” zászlaját.

Ennek a tömegmegmozdulásnak– szerintem –eredendően az lenne a célja, hogy ráébressze a jelenlegi szereptévesztett országos politikai vezetőinket, hatalmuk véges voltára, a hamis és az országot félrevezető cselekedeteikre, hogy ideje lenne távozniuk a politika „színpadáról”, mert ez nem az a fórum, ahol sokáig lehet velünk,  a mi terhünkre bohóckodni!

Tehát a szándék nemes, és ha megvalósulhat, akkor elérheti a célját.

De mint ismerjük, „a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”!

A minapi riportokban már olyan véleménynek adott némely betelefonáló hangot, ami kezdi előrevetíteni a politikai széthúzás lehetőségét.

Nem is értem, hogy egy jó kezdeményezést miért kell már az elején elrontani, miért nem lehet egy értelmesnek tűnő dolgot végigcsinálni?  

Mert akkor megint felüti a fejét a békétlenkedés, a marakodás a koncért.

Rajtunk fog Európa és az egész világ röhögni:-

„A magyarok már megint beletenyereltek a saját sz..ukba”

Pedig meg kellene tanulni végre, hogy nem politikusokra, hanem hozzáértő, és minden körülményre figyelő, megfelelő szakemberekre van szüksége ennek az országnak.

Vannak idős, tapasztalt öregek, és vannak sokan, tanult, okos fiatalok. Az ő egészséges arányú ötvözetük, közös munkájuk, megfelelő eredményre vezethetne, és végre kezdhetnénk a kilábalást ebből a szorult helyzetünkből.

Lehetne jövőnk itthon, és Európában.  A Világon!

Magyarország, 2012-10-16

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com