A most közzétett írással mélységesen
egyetértek. A téma avatott szakemberei
kendőzetlen nyíltsággal beszélnek mindarról, amiről a politikusok szemérmesen
hallgatnak, és folyamatosan hazug kommunikációval tömik az agyunkat. Kérek
minden értelmes embert, alaposan olvassa el ezeket a mondatokat, és vonja le a
következtetéseket, sőt cselekedjen!!!
„Kegyetlen jövő vár az esélytelenekre”
A teteje elszállt, a közepe leszakad, az alja még lejjebb
csúszik – Ferge Zsuzsa képe a mai magyar társadalomról.
Iszonyatos szakadék
tátong a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, a jövedelemkülönbségek
ráadásul egyre nagyobbak – erről Ferge Zsuzsa szociológus beszélt a társadalmi
egyenlőtlenségekről és annak politikai veszélyeiről tartott előadásában, a
Politikatörténeti Intézetben.
A nyertes mindent visz
Az elmúlt két-három
évtizedben világszerte erősen növekszik a létbizonytalanság, még a jóléti
államokban is. A jövedelmi egyenlőtlenségek a Thatcher–Reagan-korszak óta
erősödnek, Kelet-Európában "iszonyú növekedést" mutat az ENSZ humán
fejlődési indexe. A középosztály mindenütt lecsúszik és zsugorodik, a szegények
tovább szegényednek, a leggazdagabb réteg pedig "elszállt": a
statisztikák azt mutatják, hogy a nyertes még válságban is "mindent
visz". A szociológus a világ összvagyonának eloszlását mutató piramissal
illusztrálta az üvöltő különbségeket: a világ népességének felső 5 százalékánál
összpontosul a vagyon 80 százaléka, miközben az alsó 70 százaléknak – 3
milliárd embernek – csak a vagyon 4 százaléka jut. A jövedelmi olló nyílását,
pedig egy legalább ennyire sokkoló adattal támasztotta alá: a válság előtt 500
dollármilliárdos volt a világon, most pedig 1200.
Alakul a prekariátus!
A munkabiztonság
globális megrendüléséből már számos kutató azt a következtetést vonja le, hogy
alakulófélben van egy új osztály, a biztonsághiányban szenvedők
"prekariátusa". Ferge Zsuzsa félelmetesnek írta le a folyamatot,
mivel a létbiztonság megrendülése, az egyenlőtlenségek növekedése a szélsőségek
felé húzza, ezáltal veszélyezteti a társadalmakat.
Uram-bátyám világ
Magyarországon az
elmúlt évszázad több korszakra bontható az egyenlőtlenségek alakulása
szempontjából. Egészen 1945-ig – Európában példátlanul hosszú ideig –
megmaradtak a feudális különbségek, a hierarchikus távolságtartás, de utána a
társadalom nagyon gyorsan elfogadta, hogy megszűnt a "tekintetes
urak" rendi világa, ami arra utal, hogy megérett a helyzet a rangok
elsöprésére. A társadalmi viszonyok az államszocializmus alatt horizontálisabbá
váltak, a rendszerváltást követően viszont már ellentmondásos folyamatok
indultak be. "Azt gondoltam, 1990 után sem jön vissza a korábbihoz
hasonló, hierarchikus távolságtartás, és egyelőre valóban nincsenek méltóságos
uraink, de nagyon jó úton haladunk efelé" – fogalmazott Ferge Zsuzsa.
Nyílt szegényellenesség
A jövedelmi
egyenlőtlenségek már a nyolcvanas években is lassan növekedtek, 1990–2000
között viszont ugrásszerűen növekedett, "széthasadt", majd a
2000–2007 közötti enyhe csökkenés után ismét tovább erősödtek az
egyenlőtlenségek. Az elmúlt két évben pedig "nagyon jelentősen" nőtt
a szegénységben, illetve mélyszegénységben élők aránya (a KSH adatai szerint 4
millióan élnek létminimum alatt), amihez a politikai intézkedések is hozzájárultak.
Ferge Zsuzsa a közpolitikai intézkedéseket, szegénységpolitikákat vizsgálva
arra jutott, hogy Magyarországon 2008-tól még "csak"
nyíltan-óvatosan, 2010-től viszont már kimondottan szegényellenes politika a jellemző.
Rátettek egy lapáttal
A kutató kitért a
cigányság "végtelenül ellentmondásos" helyzetére is: miközben az 1990
utáni közpolitikákban – felzárkóztatási programok révén – kiemelten előnyösnek
mondható a helyzetük, a munkanélküliség, az elszegényedés, a szegregáció ellen
nemhogy nem tettek a kormányok, hanem ha lehet, még rá is erősítettek a
tendenciára. "A 600-700 ezresre tehető s gyarapodó cigányság igen nagy
részét borzalmasan marginális helyzetbe hozták".
Bűnbak-világ
– Világtrend, hogy
amikor növekszik a szegények száma, bűnbakká válnak – tette hozzá Ferge Zsuzsa
–, Magyarországon most ezt éljük. Véleménye szerint kegyetlen jövő vár az
esélytelenekre, amit egy "kormányközeli tudós" nyilatkozatával
illusztrált: Bogár László közgazdász a Heti Válasznak adott interjújában beszélt arról, hogy Magyarország még
legalább 15 évig végzetes csapdában vergődik; a társadalomnak legalább harmada
végképp elveszett, "már semmiféle eszközzel nem lehet visszahozni őket a
végső nyomorúságból, (...) társadalmi szinten gyakorlatilag leírhatjuk őket.
Bogár szerint Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a
valóságról – "nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell
hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak
célba érni".
Ez igazán hozzáértő értelmes emberek véleménye, és még
én vagyok pesszimista, mi?! Ahogy olvasom, nem csak én látom meglehetősen
borúsan a jövőt!!! És még egy kérdés: vajon kik azok a többiek, akiket célba
kell juttatni, milyen ismérvek alapján, és kik választották ki őket?!
Világ kisemmizett rabszolgái, fogjunk össze egy
élhetőbb jövő érdekében!!!
Magyarország, 2013-01-17
Közreadta: Kollányi Ferenc, 60 30/408-9830, f.collany@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése