Na nem a kosárlabdából ismert szabályról van szó. Ez egy kimondottan civil, mondhatni már-már általánosnak mondható és sajnos egyáltalán nem a szó valódi értelmében vett sporttémájú jelenség, amiről szeretnék egy kis eszmefuttatást közzétenni.
Bár lehet, ezután az írás után egyesek szeretnének megkergetni, nem tudván rólam, hogy nem vagyok hajlandó elfutni. Két okból sem, - na jó, legyen három -, az első ok: nem tulajdonságom a menekülés, második ok: már nem is tudok futni, a harmadik ok: ha igazam van,miért kellene nekem szaladnom?!
Szóval az esetemben - mint jeleztem - a személyi hibámnak nincs semmilyen sportszabályhoz köze. Egyszerűen egy olyan hibáról van szó, amely sok-sok hozzám hasonló embert érint, érinthet. És ez a "hiba" bennünk, a nevünkben van. S ebből a "hibánkból"egyesek már-már sportot űznek.
Bennünket nem a másik fél által oly nagyrabecsült Tamásnak, Andrásnak, Lacikának, vagy éppen Alexnek (magyarul Sándornak, bár az túl pórias) hívnak, és hiányzik belőlünk mindaz a felettébb becses tulajdonság, ami ezeket a névtulajdonosokat hozzánk képest az egekbe emeli.
Nem vagyunk egy szinten ezekkel a héroszokkal, ezek tudnak viselkedni, csacsogni, a semmiről órák hosszat rendkívül érdekfeszítően csevegni. Értenek az éppen aktuális divathoz, szeretik a teleregényeket és a celebhíradó képesújságokat, a magazinokat, és mindezen kiváló tulajdonságok mellett - nem elhanyagolható módon - jelentős, sőt még annál is jelentősebb bankszámlával és-vagy társadalmi ranggal, esetleg a nevük előtt egy kétbetűs jelzéssel is rendelkeznek.
Bár mint azt az utóbbi időben tapasztaltam, ezen két betű nem feltétlenül jelenti azt, hogy annak viselője tényleg érdemes e megkülönböztető előjelre. De ezt csak az aljas irigységem mondatja velem, mert én nem vagyok olyan jelentős ember, mint Farkward nagyúr! Persze ezt Fiona mondotta a Shrek című filmben. Na mindegy!
Minket anno a szüleink - eléggé rövidlátó módon,és nem sejtve az idők szavát - nem a megfelelő névvel ruháztak fel. Persze ezért nem lehet teljesen őket okolni,mert az vesse rájuk az első követ, aki jövőbe látó módon biztosan tudhatta, mi is lesz az aktuális viselkedési, társasági trend, és melyek lesznek azon dicső személynevek, amik viselőjét megkülönböztetett imádat fogja koszorúval övezni. Na nem teljesen érdemtelenül,mert mint fentebb említettem volt, nagyon sok olyan tulajdonsággal bírnak, mely személyüket kívánatossá teszi bizonyos irány -és mérvadó társadalmi körökben (különösen a hölgyek körében).
Itt ugyanis az első alapszabály az, hogy a hölgyeknek mindig igazuk van, ha mégsem....akkor a második szabály lép életbe, amely szerint automatikusan az első lép életbe.
Nos én megint - és most már dafke(csakazértis) - elkövettem azt a megbocsájthatatlan hibát, hogy amit nem követtem el, azt nem vagyok hajlandó magamra vállalni. Sőt még meg is fejeltem egy öntevékeny tettemmel: egy elektromos eszközből kéretlenül eltávolítottam a működésképtelen, és kifolyt belsejű ceruzaelemeket, sőt még a kütyüt is kitisztítottam ENGEDÉLY NÉLKÜL, ezzel aljas módon megsértettem a magánszféra oltáriszentségét: Tudomásul veszem, ott rohadjon meg az a koszlott elektromos kütyü,ahol van, nem az enyém. Akkor meg mit törődöm vele, de tényleg.
Miért fáj az nekem, ha egyébként nem az enyém. Miért szorul össze a szívem, ha szenvedni látok valakit, akin egyébként segíteni lehetne, ha volna egy kis közösségi érzés. Miért fáj az nekem, ha lelketlen bánásmód miatt szenved egy gyermek, egy felnőtt, egy öreg embertársam, egy kutya - az ember legjobb barátja - ha nem az én rokonom, nem az én testvérem, nem az én szülém, és nem az én kedvenc kutyám?!
Ez egy nagyon farizeus képlet; "- szeresd önmagad, hogy mások is szeressenek"................törődj önmagaddal - de csak magaddal ? - hogy mások is törődjenek veled?
Nem hiszem, hogy akkor több törődést, figyelmet, segítő szándékot, jóakaratot kapnál.
Én legalábbis nem tartom követendő példának a magam számára, hogy csak a magam dolgával törődjek, csak a saját érdekemet nézzem.
Lehet,hogy ezek olyan rossz tulajdonságok, amelyek az élhetetlen és kellemetlen alakok közé sorolnak, de ezt a személyi hibát vállalom,......és ha ezért a magasságos BÍRÓ kiállít, hát legyen, lelke rajta!
Frank Sinclaire
2015. 04.30
Itt a Földön....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése