Zárszó

Elbúcsútató!

Valami szépet, kedveset szerettem volna írni, de az elmúlt tizenöt évben csak az első pár évre mondhatom, hogy elfogadható volt. Sajnos a többiről ez már nem mondható el. Tulajdonképpen egy viharos, csatazajoktól sem mentes évtized van a hátunk mögött. A szokásos "ki volt a hibás" játék helyett bevallom, a hibák oroszlánrésze engem illet. Már csak a lovagiasság okán is. De nézzük a szigorú tényeket. Nekem az utolsó válásom után már régen rá kellett volna jönnöm mindarra, amire ez év július havában ráeszméltem. Sajnos ezeket a mostanihoz hasonló hibákat már hatvankilenc óta sorozatban követtem el , és ez nem ad semmi alól feloldozást.
Amikor veled - mint az utolsó kapcsolatommal  - megismerkedtem éppen a szép özvegy hálás szerepét alakítottad sikeresen. Engem ez el is vakított, és ha akkor csak egy kicsit is logikusan gondolkodom, úgy elkerüllek, mint ördög a tömjénfüstöt. Fel kellett volna mérnem, hogy az elhunyt férjed helyettesítésére én semmilyen téren nem voltam alkalmas. Te lánykorod óta egy kivételesen szerencsés életet élhettél, férfiak törték magukat a kegyeidért, és amikor férjhez mentél, olyan sorsod volt, amilyenről sok asszony csak álmodni mert, azt is csak titokban. 
Jómódban éltetek, tulajdonképpen csak az volt a gondod, milyen ékszereket,ruhákat, mások számára luxust jelentő holmikat akartál éppen megkapni. És hosszú ideig a sors - a férjed révén -kegyes volt hozzád. Már megismerkedésünkkor be kellett volna látnom, én itt labdába sem rúgok.
Persze az a helyzet, hogy nem ez volt életem egyetlen tévedése, 1969 óta több ízben is tévedtem, és ezeknek a tévedéseknek sajnos nem csak én estem áldozatául, hanem mindazok, akikkel kapcsolatban voltam. Ha végső mérleget akarok vonni, te egyike voltál a sorban ezeknek a tévelygéseimnek. Na nem éppen a legrosszabb, de így sem kellemes érzés! 
Most 2013, 09,19,-én eljött az idő, és végleg pontot teszek eddigi életemnek e szakasza után.
Egy nehéz időszak végre és végleg lezárult bennem. Kedves W.Gy., az úr legyen kegyes hozzád.

Kollányi Ferenc, f.collany@gmail.com

Sopron, 2013, Szeptember 20