A 2014-es választások margójára
Tegnap hallgattam a Klubrádió
délutáni riportműsorát, ahol megszólaltatták a már elhíresült Kishantosi
biogazdálkodási egyesület vezetőhelyettesét, akit-akiket az újra hatalomra
került rezsim kinevezett-helyzetbehozott földesurai rögtön a választások
után kiebrudaltak az addig Európa szerte mintagazdaságnak tekintett
földjeikről, amelyekben már az őszi és a tavaszi terményt is elvetették az egyesület szorgalmas tagjai.
Az újdonsült földesurak – tekintet nélkül az önmagukat is érintő elmaradt
haszonra – jó magyar szokás szerint beszántották az éppen sarjadzó vetéseket, a
tavaszra hasznot hozó termények palántáit is, pedig ha már az egyesület tagjainak
nem is származott volna belőlük haszna, legalább ne ment volna pocsékba az
addig elvégzett munka. Ha esetleg a bíróság valami csoda folytán mégis igazságos
ítéletet hozna a Kishantosiak javára, nehogy már learathassák munkájuk jogos
gyümölcsét! Ha esetleg a miénk nem lehet, vesszen az övék is!!!
Hát igen, itthon vagyunk! És itthon
nézünk fel az égre: URAM meddig fog ez még így menni???
És ezzel a mentalitással akarunk az
EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN becsületet szerezni magunknak!
A törvényeik, a szellemiségük nem, de
a pénzük az kell!!!
És ami számomra a legmegdöbbentőbb:
hiába akart a riporter választ kapni arra a kérdésére,hogy ezeket a
visszásságokat látva, mégis miért szavazott a vidék a Fideszre és az EU
zászlaját a parlament ablakából kidobó Jobbikra, a riportalanytól egyre csak
azt a választ kapta: „…ez nem ilyen egyszerű „!
Vajon mi az, ami ezt a triviális
kérdést oly bonyolulttá teszi? Talán csak nem a szokásos szervilizmus, a hatalomtól
való elvtelen félelem? Vagy a vidéki parasztember több évszázados
gondolkodásmódja? „A politika úri huncutság” és úgysem nekünk lesz
igazunk?! Jobb ma a közmunkás –rabszolga mundér, mint a
holnap „soha be nem teljesített választási ígérete”?
Vagy a magyar belpolitika szereplői a
huszadik évszázad elejétől máig annyira inflálódtak erkölcsileg, hogy már
teljesen mindegy, ki rágja a májunkat, a lelkünket?
Ma van egy egyre mohóbban gazdagodó
20 %, egy gyenge lábakon álló másik 20 % és egy egyre jobban elszegényedő 60
%, jelenleg ez kis hazánkban a népesség
anyagi eloszlása. Ez a jelenség csakis egy teljes nemzet széthullásához vezethet,
pláne, ha a magukat oly nagyra tartó, magukat ország-vezetőnek tartó emberek és
az értelmiség nem kap időben észhez.
Frank Sinclaire
2014-04-15
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése