2012. szeptember 26., szerda

Még egy levél Bolgár György úrhoz...


Tisztelt Bolgár György szerkesztő úr!

A klubrádió hallgatójaként úgy érzem, meg kell nekem is írnom a véleményemet a ma nap-mint nap tapasztalható, finoman fogalmazva, igencsak kedvezőtlen társadalmi jelenségekről.
Ami a kormány diktatórikus módszereinek kritikáját illeti, tökéletesen igazuk van az elégedetlenkedő hozzászólóknak, ám el kellene gondolkodni, miért tehetik meg ezt az arrogáns viselkedést a nemzet többségével szemben?!

A válasz nagyon egyszerű és csak vissza kell tekinteni az elmúlt korok, a magyar történelem eseményeire, az ok-okozati összefüggések logikus hálózatot alkotó rendszerére.  A teljesség igénye nélkül levonható a tanulság. Igaz, alaposan leegyszerűsítve, pontokba szedem az én magyarázatomat:

1) gyáva népnek nincs hazája

2) amíg csak egymástól különálló szekértáborokban gyűlnek az elégedetlenkedők, a saját különbejáratú vezérürüikkel, addig nincs lehetőség összefogásra a közös akarat érvényesítésére.

 3) Széchenyi ismert mondása azzal a végső konklúzióval zárul: „….De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba” !!!  Ez a szó szerinti idézet a méltánytalanul háttérbe szorított – és élete második felében politikailag ellehetetlenített – az én szememben a legnagyobb magyar -  sommás véleménye, ráadásul nemcsak akkor, de ma is érvényes.

4) Az utóbbi évtizedek alatt mesterségesen kialakított politika iránti apátia és az egyéni érdekek sulykolása a köztudatba – „csak a magad dolgával törődj, ne üsd bele az orrodat a másik dolgába, mert megütheted a bokádat” szemlélet erősítése kialakította azt a függőségi tudatot, ami félelmet szül az egyénben a mindenkori hatalom gyakorlóival szemben!
Az emberiség történelmében már sokszor gyakorolt „Oszd meg, és uralkodj” elve most is tetten érhető, és a húrt addig feszítik, amíg csak tudják.

Tudomásul kell vennünk, hogy a gazdasági gondokat csak hozzáértő gazdasági szakemberekkel lehet megoldani, itt nincs helyük a politikus szemfényvesztőknek. Egyébként is, ahogy egy nagyon régi kínai mondás tartja: „… a politika a hazugság művészete”.

De a mi politikusaink még ezt is a csepűrágás szintjére küzdötték le, és kellőképpen hiteltelenekké váltak szinte minden téren az elmúlt évtizedek során. A hungarista, kuruckodó, irredenta elmezavarodottakkal meg kell értetni, hogy szereptévesztésben vannak.  

A VILÁGNAK NINCS SZÜKSÉGE MAGYARORSZÁGRA, MAGYARORSZÁGNAK VAN SZÜKSÉGE A VILÁGRA

Ha a mi kegyelmünkből és gondatlanságunkból még a mai napig a nyakunkon ülő – állítólag bennünket képviselő – urakkal nem lehet értelmesen szót váltani, csak egy lehetőség marad!

 AKÁR ERŐSZAKKAL IS, DE EL KELL KEREGETNI ŐKET !!!!!!!

De ha mi, az elégedetlenkedők  alapvető változást akarunk, akkor nem sopánkodnunk, hanem cselekednünk kel, méghozzá gyorsan!!!


Magyarország, 2012, 09.05.

Üdvözlettel: Kollányi Ferenc, 65 éves, ma még élő nyugdíjas
06 30 408-9830, f.collany@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése