Tud itt valaki magyarul?

Tud itt valaki magyarul?

Avagy, egy képzelt riport a Vezérrel!

Csak azért kérdem, mert most eljött az idő, hogy ne csak azt figyeljük, amit csinál, hanem azt is, amit mond. Mármint hazánk nagy és bölcs vezére, a nemzetvezetőnk. Urunk és parancsolónk. Orbán Viktor!!!

Mert most kijelentette a népek, a többi nemzet füle hallatára, mindenki okulására, hogy a nehéz időkben, a szükséges döntések meghozatalához és végrehajtatásához az elnöki rendszerű irányítás alkalmasabb, mint a parlamentáris rendszer.

Ebből az alkalomból kérdeztem a Vezért:

„-Tudja, kell a fenének a demokrácia, a parlamenti bábszínházasdi, a sok felesleges ellenzéki hablatyolás. 

Ide erős kéz, egyszemélyi hatalom, ellentmondást nem tűrő vezetési stílus kell. Tudja meg mindenki, hogy ki az úr a háznál. Még Pokorni, meg Áder is, mert nem felejtette el senki, hogy annak idején szembe ment velem, Orbán Viktorral! 

A fenti kinyilatkoztatásomból is ki fog derülni hamarosan, hogy az egész szavazósdira nincs semmi szükség. Hiszen az elnöki rendszerű (parancsuralmi) irányítás teljesen feleslegessé teszi az egész színjátékot. Tulajdonképpen eddig is az volt, egyfajta gumicsont, amit az ellenzéki „ebek” rágcsálhattak.

Eljött az idő, hogy szakítsunk az eddigi szlogenemmel:”… ne arra figyeljenek, amit mondok”. Most már, tessék arra is figyelni, ami elhangzik, mert ezen túl minden szónak fontos jelentősége van. Aki mégsem figyel, az vessen magára, én előre szóltam, hallotta mindenki.

A minap még Angela Merkeltnek is megmondtam, mi a véleményem erről, és ő aztán igazán tudja, miről beszéltem. Itt az ideje, hogy pusztuljon a férgese, akinek gyenge az önérvényesítő képessége, aki már öreg, beteg, szegény, akit már nem tudok tovább használni, már nem képes dolgozni, és nekem hasznot hajtani, vagy sokat ugrál, és mindig ellenkezik, nos, az megy a „levesbe”. Az ilyenekre nincs szüksége egy erős árjamagyar népnemzetnek. És nekem sem.

Marad a hozzám hű vazallusok elit magja, meg a pórázon tartható csatlósok csapata. Ők majd jók lesznek vadászkutyáknak, akikkel felkutatjuk az esetleg még valahol megbúvó ellenséget, mert abból mindig akad. Így lehet a populációt a nekünk szükséges szinten tartani. Aki nem akar az általam kijelölt sorba beállni, az kidől, mint a pocakos tábornokok.

Egy „vadászkutya” meg legyen mindig sportosan karcsú, legyen mindig ugrásra készen, hogy az utasításaimat végrehajthassa, ne akarjon túl sokat enni, legyen neki elég annyi, amennyi az urak asztaláról leesik.

Persze azért időnként kaphatnak egy-két zsírosabb falatot, és meg lehet barátságosan paskolni a buksi fejecskéjüket, de nem kell túlzásba vinni a dolgot. Nem bratyizunk, tartsuk meg a három lépést, elvégre csak kutyák!

Hogy nekem is van egy kis pocakom?

Az más. Én vagyok Viktor a király, ehhez isten adta jogom van!

A következő lépésem az lesz, hogy bejelentem a parlament feloszlatását, és megszüntetem a parlamenti jogalkotó bizottságot.

Ha nincs parlament, akkor ez a bizottság sem kell. A mérték utáni jogi „szabászműhely és úri szabóság” beteljesítette a küldetését, rám szabták a törvényeket, elmehetnek. Az alkotmánybíróság is mehet. Az alkotmány az, amit én mondok. És az Áder is megnézheti magát. Legközelebb majd megtanulja, hogy merre lakik az isten. A címemet egyébként is régen tudja!

Ha mégsem akarna eszébe jutni valamiért, majd a TEK. elhozza hozzánk!

De a nagy mű még nincs teljesen készen, az alkotó még nem pihenhet”

Nos eddig tartott ez a képzelt riport. 

Most mi következik, gumidominó, vagy egy parti sakk? 

Érdemes elgondolkodni a lehetséges következményeken.

Különösen az utóbbi időkben elhangzott miniszterelnöki kijelentések okán. Itt ma bármi megtörténhet, ha nem vigyázunk, és nem tesszük meg a megfelelő lépéseket időben. Amíg még lehet, amíg még nem késő!

Magyarország, 2012-10-12

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com