A Biblia és Én

A Biblia és Én

(Gondolatok a könyvtárban)

Én nem egy automata írógép, vagy számítógép, vagy diktafon vagyok, hanem a Teremtőmnek (vagy minek nevezzelek) egy olyan teremtménye, akinek megadatott a gondolkodás, az értelem és a személyes egyéniség képessége. Amit az életemben tapasztalok, átélek, van véleményem valamiről, amiről van módom meggyőződni, és ami belőlem önálló érzelmeket, gondolatokat vált ki, azokról tudok viszonylag hitelesen - bár nem tévedésmentesen - írni. Tehát nem vagyok egy olyan ókori tollnok, akinek – a bibliamagyarázók szerint – az „Isten” lediktálta a gondolatait, úgy, hogy ezek az emberek sokszor nem is értették, mit írnak a tekercsekre.

Amit nem értek, nem látok be, nem tudok értelmezni, azokat nem tudom mindaddig elfogadni, amíg nem értem meg őket, mert ha csak úgy teszek, mintha érteném, azzal magamat becsapom, és másokat is, így az egésznek semmi értelme, ez senkinek sem jó.

A félreértések elkerülése végett előre bocsátom, hogy nem lettem semmilyen szekta, vagy felekezet tagja. Pusztán arról szól a történet, úgy érzem nem ártana meg a lelkemnek, ha alaposabban megismerkednék azzal az írásgyüjteménnyel, amely a könyvkiadás eddigi legnagyobb példányszámát érte el, és gondolom, nem minden ok nélkül. Amatőr kutató tevékenységem során megpróbálok a témához értőnek tekinthető emberekkel kapcsolatot teremteni, és a számítógép segítségével, valamint egyéb fellelhető könyvek, iratok átolvasásával igyekszem megérteni ezt a könyvet.  De a perszonális kapcsolatkeresés semmi esetre sem jelentheti azt, hogy valamilyen szekta befolyása alá kerüljek. Ez egyébként is nagy veszélyeket rejt magában.

Mert a legtöbb önjelölt, „Isten kizárólagos képviselője” bibliamagyarázó társaság tévútra viszi az embert. Nem egy csoportnál megfigyeltem a bibliaoktatói metodikát. Az ilyen módszerek akarat nélküli bábokat faragnak a résztvevőkből, de aki nem hajlandó beállni a bólogató birkák közé, azt nagyon hamar kiközösítik, és kerülik, mint egy leprást. Az önálló gondolkodást nem tűrik.  Az iskolás bemagolás, memorizálás, a nem kérdezni, nem gondolkodni, csak elfogadni, amit egyes felekezeti elöljárók instrukcióikba foglalnak, nem az én világlátásomnak való, ezek a dogmatikus módszerek nem valóságos, értelmes, logikus tudást jelentenek, ezek csak egy álarcot eredményeznek, amik arra jók csupán, hogy leplezve a tényleges tudatlanságot a látszólagos értelem álarca mögé rejtsük a nem létezőt.  Mindaddig kételkedni kell a hallott, vagy tanított dolgokban, amíg a bizonyosságot el nem érjük.

Ha nem akad más megoldás, akkor a Bibliával egyedül kell megismerkednem, megfelelőnek látszó, elérhető forrásmunkák segítségével.

És lám, máris felmerült bennem egy kérdés. Furcsának tartom, és, nem tudom az okát, nem értem, hogy az első korokban kiadott Bibliák még tartalmazták az isten nevét, és ezt a nevet számos egyházi tárgyú művészeti alkotásban, oltárképeken a mai napig látni lehet, mára viszont az újabb kiadású Bibliákból ez hiányzik. Pedig szerintem istennek lenni egy rang, egy beosztás, vagy hivatal, stb…! De egy igazgatónak, főnöknek is van neve, akkor az övét miért nem használjuk? Ez egy alapkérdés.

Ez a név az én ismereteim alapján a JHVH betűkből álló személynévnek felel meg egyes magyarázatok szerint, ami arámi vagy héber nyelven körülbelül annyit jelent, hogy „Vagyok, aki Vagyok”.

Azaz a mai értelmezés szerint az vagyok, aki éppen lenni akarok, és bárhol, bármikor, bármilyen alakot tetszés szerint felölthetek.  Ezt olyan módon tudom elképzelni, hogy az „Istent” mindenki a saját fantáziája, víziója, képzelete szerinti alakban, vagy egy jelenésben véli látni.

 Persze itt a lényeg a hiten van, ami szerintem a nem tapasztalt, de várt (várható) dolgok összessége. Miért várható? Mert a Bibliai próféciák szerint Isten valamely dolgok eljövetelét ígérte meg híveinek, de ezek jövőbeni események, tehát senki által még meg nem tapasztalt dolgok.

Nemrégen olvastam egy nagyon érdekes könyvet a különböző világvallások és a régi , ókori vallások kialakulásának történelmi okairól, hogyan kereste minden korszakban  minden nép a Teremtőt, a saját Istenét, és milyen összefüggés van a Mezopotámiából kirajzó, szétszóródó, más földrészeken, földrajzi területeken letelepedett emberek,  által vagy szájhagyományok, vagy esetleg fennmaradt írásos vallási elképzelések útján terjesztett  hit tételek, tézisek kialakulásáról, hogyan jutottak el  egyes  emberek arra, hogy esetleg kell egy hatalmas szellemi erőnek lennie ahhoz, hogy ez az általunk jól-rosszul ismert világegyetem, a maga ésszerűségében és Törvényszerűségében még mindig működőképes legyen a negatív erők befolyása alatt lévő emberek minden igyekezete ellenére! Ez is egy magyarázat a sok közül..

Azt viszont hiányolom, hogy a szakirodalmi forrásként megnevezett művek címének magyar fordítása hiányzik, tekintettel arra, hogy az angol, vagy a német nyelv megfelelő szintű birtoklása Magyarországon még nem éppen jellemző. Mindenesetre ez a forrásmunka is alkalmas a Biblia alaposabb, jobb megismerésére, toleránsabb látásmódot képes kialakítani. 

Persze ennek a könyvnek  még igencsak a   harmadánál tartok, hiszen sok történelmi visszautalást mindig újra meg újra meg kell vizsgálni a hivatkozott kor tükrében.

Ehhez, pedig alaposabb ismeretre van szükségem, mint amivel ma rendelkezem, és a hivatkozott Bibliai idézetekkel is össze kell vetni a magyarázatokat, tehát összefüggéseiben

kell az érintett okfejtéseket értelmezni. Azt mindenesetre már most érdekes változásnak tartom, hogy a Teremtő eredetileg kiválasztott népe, Ábrahám leszármazottjai helyébe egy Mezopotámiától igencsak távol élő, főleg angolszász nyelvterületről származó, egyébként erkölcsileg és genetikailag igen vegyes embercsoportot választott volna ki az „igazság” terjesztésére. De erre még visszatérek.

Úgy gondolom, hogy ennek összefüggésben kell lennie a zsidóság eredendően lázadó, dacos ellenkezésével az „Isteni törvények” sorozatos megszegésével, és az utóbbi korokban tanúsított viselkedésével, már ami például a monetáris, globális kereskedelmi ügyleteiket illeti.

Ez igencsak jelzésértékű, és erre valahol a Biblia megfelelő része utal is. Az Írás megfelelő idézetét ki fogom keresni, vagy   megkeresem, hol találom meg,  a Bibliában, és hogy létezik ez az idézet azt is  tudom. Már meg is van. Íme a hivatkozott idézetek helye: Máté, 21: 43-45, cselekedetek, 15: 14-18, Ézsaiás, 2: 2-3. Ezek a jövendölések a magyarázatok szerint már előrevetítik egy nemzetváltás bekövetkezését.

A Biblia mostani autodidakta tanulmányozása során az olvasott írások kissé kiverték nálam a biztosítékot, ahol Jézus arra buzdította híveit, hogy „neheztelés nélkül engedelmesen teljesítsenek minden olyan szolgálatot, amelyet a hatalmon lévők jogosan(?) megkövetelhetnek”. Ez a birka effektus. Hát  már csak megnézem, mitől is van nekik több joguk bármihez is, mint nekem?! És honnan van az ő hatalmuk?!

Nos az én véleményem szerint egy megszálló, más népeket leigázó, gazdasági, anyagi előnyök megszerzésére irányuló háborúval, erőszakkal hatalomra kerülő népnek, csoportnak nincs semmihez joga .A lehetőség és a jog két külön kategória. A lehetőséggel való visszaélés nem eredményezheti automatikusan az igazságos jogszerzést. Az erőszakkal szerzett hatalom mindig diktatúrához, és az ezzel való visszaélés csakis jogtalanságok sorozatához vezethet. Holott az, hogy az emberi világ ebbe az erkölcsi mélységbe jutott, abban nekünk embereknek bőven volt részünk, tehát ennek az állapotnak a változtatásából ki is kell vennünk a részünket.

A Biblia erről így ír: - a hit nem elég, cselekedni is kell, sőt egészen pontosan idézve Jakabot a 2: 26-ból „a hit halott cselekedetek nélkül.

Egy – majdnem minden európai nemzet nyelvében szereplő – mondás szerint – „segíts magadon és az Isten is megsegít. Hát rajra, van munka bőven, közeledik az idő, amikor már nekem is elszakad a cérnám (sok más emberével együtt).

Most pedig pihentetőül, evezzünk történelmi vizekre, egy rövid időre. 

Szeretnék még írni egy ma Josephus Flaviusként ismert törénetíróról. Akit korábban Jósszéf ben Mátitjáhunak hívtak és az i.sz. 66 körül kirobbant zsidó háború történetét írta le, sőt a galileai terület főparancsnoka volt egy ideig.

Tulajdonképpen a Maszadai erődöt elfoglaló zelóta szabadcsapatok vezére, bizonyos Eleázár ben Jáír, mai szóval élve még a zelótáknál is szélsőségesebb sicariusoknak volt a vezetőjük, akik a köpenyük alatt tartott tőrről (sic) kapták a nevüket, amivel nem csak a római megszállókat, hanem saját népük közül is bárkit hajlandók voltak egy pillanat alatt leszúrni, ha azt ellenségnek tartották.  Így az ő szemükben tulajdonképpen nem egy simán hitehagyott lett volna Jozefus Flavius, hanem rosszabb, kollaboráns volt. Úgy járt volna az ő kezükben, mint az a 800 zsidó, akit a kollaborálás gyanúja miatt a Maszadától 15 km.-re lévő El Gediben a gerillaharcos sicariusok annak idején legyilkoltak.

Ebben az időben Vespasianus és fia Titus tulajdonképpen már az egész országot felperzselte, csupán a Maszadai erődöt nem tudták még az akkori római légók bevenni, annak kiváló természeti adottságai miatt.

Itt már több mint ezer különböző rendű, rangú és korú zsidó menekült élt a gerillaharcosokkal együtt, ebből a korból idézi a későbbi történetíró a legszörnyűbb tömeges öngyilkosság esetét.

Egy bizonyos  Lucius Flavius Silva, az újonnan kinevezett római legátus 8000 fős katonaságával  - a X. Fretensis harcosaival – a végső nagy rohamra indult a bevehetetlennek tartott sziklafennsík ellen, a történetíró Flavius szerint ekkor Elezeár ben Jáír  maga sem gondolt szökésre, és ezt másnak sem engedte volna meg, de tudta , mi vár az elfogott zsidókra, ha római katonák kezére kerülnek, ezért inkább az önkéntes halál mellett döntött, ám egy, a Maszadát feltáró régész a maradványok alapján, valamint a  várhatóan nagy tömegsír hiányára utalva ezt a történetet már a történetíró fantáziájának tartja, szerinte a jelek arra utalnak, hogy a római katonák a védők nagy részét elhurcolták, mint rabszolgákat.

Ahogy én látom, az akkori zsidóság jelentős része már nem tartotta magát a Biblia tanításához, és nem hitt „Istenben”, hanem maga akart dönteni a sorsáról, de valószínűnek tartom, hogy maga az „Isten” sem tartotta már megmentésre méltónak őket, hiszen a Bibliai történetek során már oly sokszor  okoztak neki csalódást, hogy elvesztették a kegyét és az „új időkben” már egy másik népcsoport ( de kik?!) kapna az írás szerint megbízást a Tanítás  terjesztésére.

Hogy Amerika lenne a kiválasztott?! És miért pont Amerika?

Elég csak az Egyesült Államok történetét tanulmányozni, hogyan alakultak ki a nagy családok, milyen piszkos kereskedelmi akciók, kalózkodások alapozták meg a ma oly jelentős, meghatározó északamerikai dinasztiák hatalmas vagyonát?! Ráadásul mi várható azoknak a leszármazottairól, akiket különböző bűncselekményekért annak idején kitoloncoltak Európa számos országából, sőt, az akkori európai országok Amerikát tulajdonképpen egy büntetőtáborként használták, hiszen a híres-hírhedett New York például egy nyolc fabarakkból álló holland fegyenctelep volt New Amsterdam néven. Nos ennyit csak a tisztánlátás kedvéért, bár a mai Amerikai elit történetéről, kialakulásáról számos, hiteles és névvel jegyzett forrásmunka áll a kutatók rendelkezésére.

Bár csodálom a kiválasztás helyét és módját, mert ha lehet egy nem etnikai, hanem földrajzi népcsoportról, mint gátlástalan üzleti szellemű társaságról szót ejteni, hát akkor azok az amerikaiak és az angolszászok, mint azt az újkori történelem nem kevés példája nagyon jól szemlélteti.  

Rengeteg forrásmunka bizonyítja az amerikai elit és az angolszász nemesség vagyonának igencsak kétes eredetét.

Ráadásul, amit furcsának tartok az, hogy pont abban az Egyesült Államokban alakult meg egy sor bibliamagyarázó felekezet, (mint például a Jehova tanúi társaság), ahol köztudott dolog, hogy minden a pénzről szól, legyen az ipari, vagy szellemi termék, gondolat, vagy csak egy kósza ötlet.

Az egyik legeklatánsabb példa a 2001, 09, 11-i terrortámadás, amikor az amerikai nemzetizászlógyártók hatalmas forgalmat bonyolítottak le, kihasználva a nemzeti összetartásra buzdító politikusi megnyilvánulásokat. És egyébként szinte minden újkori gazdasági világválság buborékja onnan indult, és azután durrant ki mindenütt, mint most is!

Így hát abban állapodtam meg magammal, hogy a Teremtő iránti tiszteletem és hitem továbbra is megmarad bennem, de a saját módomon, és nem biztos, hogy az egyébként sem túlzottan tisztelt Egyesült Államok-béli szellemi és lelki irányítás szerintem kissé bugyuta, Broadway musicalokra hajazó stílusát fogom magamra nézve irányadó mértéknek elfogadni! 

Azért az érdekes, hogy amerikaiakról, mint lehetőségről egy szó sem esik, és ez nem lehet véletlen. De ha feltételezzük is, hogy az „Isten” már jó előre valószínűleg  mindent tud, tehát azt is tudja már Máté idejében is, hogy ezen a távoli földrészen fognak az erkölcsileg legkifogásolhatóbb, legüzletiesebben gondolkodó, gátlástalan kufárlelkűek tanyát verni, mint ahogy ezt az utóbbi évszázadok során példák sokasága  bizonyította, akkor miért pont  ezekre az alakokra bízná, a benne hívő emberek lelki gondozását.

Nos ezek után egyáltalán honnan veszik, hogy ők az amerikaiak, az „Isten” akaratának újkori és egyedüli letéteményesei, ihletett szószólói!

A Teremtő, csak arra utal a Bibliában, hogy ha eljön az idő, majd egy másik nemzet lesz a földi szócsöve. Amerikaiakról még csak említést sem tett.

Számomra sok kérdésben fontosabb írásmű a Biblia, mint az Amerikából irányított gyülekezetek által megszabott követelményrendszer.

Persze vannak a Bibliában, és egyes írásmagyarázatokban olyan megállapítások, amelyeknek az elfogadhatósága számomra kérdéses. Ilyen például a Teremtés (Genezis), vagy az emberi társadalmak kialakulásának időbeni megjelenése a bolygónkon, hiszen azt már viszonylagos biztonsággal mondhatjuk, hogy Földünk hozzávetőlegesen négy és félmilliárd éves, és az élőlényfajok kialakulására igenis talátunk már kielégítőnek mutatkozó magyarázatot. Az evolúció, (ha nem is teljesen úgy, ahogy azt Darwin az akkori kutatásai alapján értelmezte) működött, és működik még ma is.

 Az ősember és a fáról lejövő ősmajom közös ősét még keressük, ám könnyen lehet, hogy ez már a tudományos fantasztikum világához közelítő történet. Mondjuk egy nálunk már jócskán fejlettebb civilizáció génmanipulációs programja. Erre utaló jeleket a kutató emberek már mintha találtak volna. Legalább is szeretnék azt hinni, hogy ez így van!

De többek között azt is tényként lehet elfogadni, hogy bolygónk életében nem egy, de a paleontológusok és a geológusok kutatásai alapján már több olyan tragikus időszak volt, amikor a földi élőlények több mint kilencven százaléka elpusztult. Volt már több özönvíz, jégkorszak, földrészek arculatát alapjaiban megváltoztató földrengés. Mind egy-egy esemény, ami után megint újra kezdődött az élet a Földön Mint például a 210, 250, 365, vagy 440 millió évvel ezelőtti katasztrófák esetében, de ezek egzakt magyarázata, (a miért) még várat magára.  És az a magyarázat is zavaró számomra, hogy „Isten” a sok emberszabású népcsoport közül miért éppen a zsidó népet választotta ki magának, a többit meg irtotta, mint paraszt a krumplibogarat. Nekik talán nem ő volt a „Teremtőjük”?

Van egy kifejezés az egyik bibliamagyarázó felekezetnél, na ettől meg egyenesen feláll a szőr a hátamon. Ez az „értelmes rabszolgaosztály”!!! Azt gondolom, itt már erősen diktatúrába hajlik a történet. Egy eleve Teokrata berendezkedésű világképet nem vagyok hajlandó elfogadni. Az „egyenlők között is egyenlőbbek” című tragikomédiában nem akarok szerepelni. Lehet, hogy a kedves édesmama „értelmesnek titulált rabszolga”, én szabad akarattal rendelkezem, és csupán azért nem fogadok el egy állítást, mert azt egy „jelentős valaki” mondta. Röviden, a tanulmányozott „könyv” általánosságban erkölcsileg mindenki számára megszívlelendő, alapvető szabályokat tartalmaz, mind a közemberek, mind a vezetőik részére.

Persze, ahogy tapasztalom, sem itt, sem ott nem igazán veszik komolyan az intelmeket, példabeszédeket. Az egyik fél azért, mert talán nem is ismeri a rá vonatkozó tételeket, a másik azért, mert törvény felett állónak tartja magát, mintha ez nem is őrá vonatkozna. Ez a szemlélet mindenütt tettenérhető az uralkodó osztály viselkedésében. A törvényeket csak a köznépnek kell betartania, a felsőbb osztálynak meg törvény adta jogai vannak, hiszen ő alkotja ezeket a törvényeket! Nos erről ennyit dióhéjban.

A többit majd az ítélőszék!

Más: A Föld történetét is taglaló „Teremtés Könyve” szerintem egy, a nem túl tanult emberek számára íródott tündérmese, mint ahogy az első emberpár megalkotásának eseménye is az.

Na meg az özönvíz legendája Noéval, és az ő állatseregletével megspékelve.

De azt gondolom, nem is azért íródott ez a könyv, helyesbítek: nem is azért írták többen is ennek a könyvnek a történeteit, és szedte őket egy „bizottság” csokorba, gondosan kihagyva a válogatásból az ideológiájukba nem jól illeszkedő írásokat, hogy a természettudományi ismeretekkel jó alaposan felvértezett tudósokat, egyéb tanult embereket elkápráztassa. Az igehirdetők elsősorban a szegény, tanulatlan emberek között „halásztak” a leendő követőikre, mert őket könnyebb volt egy kívánt irányba terelni.(mint a nyájat, hiszen ők voltak, és ma is ők Isten báránykái). De ne pikírtkedjek, inkább templomba járjanak, mint lopni. Azt megteszi helyettük a jogokkal bíró felsőbb osztály.

Én nem vagyok egy új vallásmagyarázó és vallásalapító, és ennek még a látszatát is kerülöm. Arról nem is beszélve, hogy még nagyon sokat kell elemző módon olvasnom a Bibliát, és megértenem az összefüggéseket ahhoz, hogy esetleg egy hitvitában vegyek részt, bár ez amúgy sem tartozik a rövidtávú terveim közé, de ezt a mai bégető, birkanyájas szektamódszert naiv, iskolás, sőt kiscsoportos mellémagyarázkodásnak, sőt néphülyítésnek tartom. Ez voltaképpen tisztességtelenség azokkal az emberekkel szemben, akik azt hívén, hogy náluk okosabb, vagy tanultabb egyénektől kapnak tanácsot, hogy mit, és miként értsenek,  igaz és bölcs szavak helyett kapnak egy jó nagy adag maszlagot. Ez szinte már kimeríti a szélhámosság fogalmát! Ahogy én értelmezem, a Biblia tulajdonképpen egyfajta általános emberi viselkedési, etikai kódex, egy általános érvényűnek tartott Kresz, merre menj, hová tarts, milyen jelzések vannak, és azok mit jelenthetnek, stb…

De mindezt át kellene hangszerelni a mai kornak megfelelően.

Magyarország, Visegrád, 2013-01-06

Kollányi Ferenc, 06 30/408-9830, f.collany@gmail.com